2021. június 23., szerda

„Az Európai Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek"

Dr. Tárnok Balázs: a bizottság nem csupán a Minority SafePack-et aláírásukkal támogató több mint 1,1 millió polgár akaratát hagyta figyelmen kívül”

– Döntésével az Európai Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak – közölte Vincze Loránt az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke pénteken weboldalán, megerősítve azt az értesülést, miszerint a bizottság végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján, a javaslatcsomag kilenc eleme közül egyetlen egyben sem érezte úgy, hogy jogalkotó eljárást kellene kezdeményeznie.

– Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – írta közleményében Vincze, aki az Európai Parlamentben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az Európai Bizottság döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.

A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2019 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottság előtt. A járványhelyzet nyomán az Európai Parlament csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Ország­gyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.

A Magyar Nemzet emlékeztet: minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – pontosan nem rendelkezik minimum-követelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben a cseh Věra Jourová, a testület liberális alelnöke felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.

A hírre reagálók közül idézzük dr. Tárnok Balázs szakjogászt, a NKE kutatóját, aki kijelentette: „a bizottság nem csupán a Minority SafePack-et aláírásukkal támogató több mint 1,1 millió polgár akaratát hagyta figyelmen kívül, de az unió demokráciáját is aláásta a részvételi demokrácia eszközének teljes eljelentéktelenítésével”. Tárnok az Európai Stratégiai Kutatóintézet honlapján publikálta gondolatait. Írásában a bizottság döntésének jogi és politikai szempontú értékelését is adja, valamint kifejti, az EB döntése után milyen lépéseket tehetnek még a kezdeményezés elindítói.

Tárnok szerint a bizottság számos problémafelvetése kapcsán tulajdonképpen a szervezők céljainak szándékos félreértelmezése által. Erre jó példa a javaslatcsomag hontalan, állampolgárság nélküli személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos része, írja, hiszen bár a szervezők ezzel a baltikumi oroszajkú és a vándorló életfolytató roma közösségek tagjai helyzetét kívánták rendezni, s ezt világosan közölték is az EB-vel, a bizottság mégis migrációt támogató javaslatként értelmezte a szervezők felvetését. Ráadásul a közleményben leszögezik, hogy az EU-nak nincs kifejezett hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmére.

A bizottság egyértelművé tette, hogy semmit sem szándékozik tenni a nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmének megteremtése, és ekképpen saját kulturális sokfélesége, az európai kulturális örökség részét képező őshonos európai nyelvek, kultúrák és nemzeti jellegzetességek megőrzése érdekében – mondja Tárnok, majd hozzáteszi, szerinte a javaslatcsomag teljes elutasításával a testület éppen az Unió sokféleségének és valódi európai jellegének felszámolását mozdította elő.

„Azzal ugyanis, hogy a testület nem vesz tudomást az őshonos nemzeti közösségek nyelvének és kultúrájának fennmaradását fenyegető mindennapi veszélyekről, és ehelyett folyton a nemzeti kisebbségek integrációjáról beszél, gyakorlatilag e közösségek asszimilálása mellett foglalt állást.”  

Tárnok írásának talán legérdekesebb, egyben az ügy szempontjából legérzékenyebb része, amikor a szerző sorra veszi azokat a bizottság által elfogadott stratégiai dokumentumokat, amelyeket a közelmúltban a különböző szexuális kisebbségek védelmére fogadott el. (A teljes írás a Kutatóintézet honlapján érhető el, ITT.)

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Rákóczi Szövetség leszögezi:

„Az Európai Unió 50 milliós őshonos kisebbségét, több mint 1,2 millió ember kérését és az Európai Parlament többségének támogatását semmibe vette az Európai Bizottság.

A Rákóczi Szövetség ezúton is köszöni mindenkinek, hogy kiállt és kiáll a külhoni magyar közösségekért!

Köszönjük mindazoknak, akik 2018 kora tavaszán megfeszített munkájukkal a célvonalig vitték az ügyet!

Nem adjuk fel!"

„Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten.”