2021. június 23., szerda

Trianonról a fiatalabb korosztálynak

A jövő héten jelenik meg a Jó Pajtás és a Képes Ifjúság tematikus száma

A nemzeti összetartozás éve jegyében együttműködésre kerül sor a vajdasági kulturális, oktatási és művészeti élethez kötődő intézmények és szervezetek közt, amelyek egyenrangú partnerként, konszenzus alapján, egész évre szóló programtervet dolgoztak ki, és ehhez kapcsolódóan rendezvénysorozatot hoznak létre, amely a Szekeres László Alapítvány koordinálásával valósul meg, a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából. Ezen programsorozatnak köszönhetően minden diák ingyen kézhez kapja a Jó Pajtást és a Képes Ifjúságot, amelyek a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével jutnak el hozzájuk.

A Trianoni békediktátum 100. évfordulójáról ebben az évben több tematikus írással emlékezik meg napilapunk, amely az általános és a középiskolásokra is gondol, hiszen hamarosan a kezükbe vehetik a Jó Pajtás és a Képes Ifjúság tematikus számát. A Trianoni békediktátum témakörét körüljáró lapszámok igyekeznek közelebb hozni és közérthetővé tenni a történelmi eseményeket, illetve azok következményeit a fiatalabb korosztály számára. A lapszámok szerkesztőit, Török Ernát és Benedek Miklóst a tematikus számok tartalmáról kérdeztük.

A Jó Pajtás Trianonról szóló számában az általános iskolások nemcsak történelmi áttekintést kapnak az akkori eseményekről, hanem olyan érdekességek is helyet kapnak, mint az első világháború kitöréséről szóló képregény. Török Erna szerkesztő szerint a tematikus számban arra törekedtek, hogy közelebb hozzák a diákokhoz témát, és hogy bővítsék az eddigi ismereteiket. Arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyit tudnak a diákok Trianonról.

– A lapban tanulókat és tanárokat is megszólaltattunk. Elmondták az érzéseiket és gondolataikat az eseménnyel kapcsolatban. Arról is kérdeztük őket, hogy miként ápolják a hagyományokat és az anyanyelvüket. Van egy olyan riportunk, amelyben a diákok olyan videókat mutatnak be, amelyeket a nemzeti összetartozás napja alkalmából meghirdetett videópályázatra készítettek. Ennek az volt a címe, hogy Milyen jó, hogy itt vagyunk. Beszélgettünk újvidéki, temerini és kishegyesi fiatalokkal, akik sajátos módon, tánccal, énekkel vagy verssel mutatták be azt, hogy mit jelent számukra az a közösség, ahol élnek. Ellátogattunk Doroszlóra is, ahol egyre kevesebb a magyar nyelven tanuló diák, mégis van néhány olyan elem, mint például a néptánc, amely összetartja a közösséget. Történészek segítségével megpróbáltuk mi is jobban megérteni a Trianonhoz kapcsolódó eseményeket, és ezt szemléltetni a gyerekekkel. Olyan hétköznapi vagy egyszerű kérdésekre is próbáltuk megtalálni a választ, amelyeket a diákok is feltesznek, hogy miért kellett annak idején aláírni azt a bizonyos békediktátumot. A lap alapját a történelmi események képezik. Négy oldalon keresztül tárgyaljuk ezt témakörökre bontva, tehát az eseményekről, az előzményekről, a határkijelölésről és a következményekről is szó van. Ezenkívül az első világháború kitöréséről is van egy írás, amely szélesebb látókörben közelíti meg a témát. Az első világháború kitörését képregény formájában is megjelenítettük, ami szerintem elég érdekes lett – tudtuk meg Török Ernától. Mint hozzátette, az irodalmi rovatban olyan szövegeket is olvashatnak a gyerekek, amelyek az emberek hétköznapjain keresztül mutatják be a Trianon következményeivel járó gondolatokat, érzéseket. A Rügyfakadás című rovatban pályázatot hirdettek a Trianoni békediktátum témájára. A legjobb fogalmazások és rajzok alkotói könyvjutalmat kapnak. A magyar sztárok is megemlékeztek Trianonról, valamint film, dal és előadás is készült a témában – erről is található egy összefoglaló a lapban.

– Ezt azért tartottam érdekesnek, mert a diákok egy újabb szemszögből is olvashatnak a témáról. Ebben a számban a keresztrejtvény, a feladványok, a fejtörő és a nyereményjáték is kapcsolódik Trianonhoz. Reméljük, hogy ezzel könnyedebb, játékosabb módon is közelebb hozzuk a témát az olvasókhoz – mondta Török Erna.

A Képes Ifjúság is történelmi áttekintést ad az eseményekről, ám emellett az állandó rovatok is megmaradtak. A Trianoni békediktátum témakörét nemcsak történelmi szempontból közelítik meg, hanem az emberi jogok, illetve az irodalom szemszögéből is. A különszámban egy fiatalokkal készült beszélgetést is olvashatunk, sőt, még a viccrovat is a témához kötődik. Benedek Miklós szerkesztő elmondta, hogy próbálták nem búskomoran nézni az eseményeket, hanem más megvilágításba helyezni őket. A számot gazdag illusztráció teszi érdekesebbé.

– A Képes Ifjúság Trianon-különszámának ötlete még a koronavírus-járvány előtt fogalmazódott meg. Már akkor elkezdtem rajta gondolkodni, hogy milyen témákkal lehetne foglalkozni, mi mindent lehetne beletenni, milyen szerzőket kérnék fel. A munka elhúzódott, mert folyamatosan újabbnál újabb ötletek jutottak eszembe. Amikor összeállt az anyag, túl sok lett, rövidítenem kellett bizonyos dolgokat és szelektálnom kellett. Négy fiatal történészt kértem fel: Fúró Dénest, Fúró Andort, Németh Klaudiót és Patyi Szilárdot. A történelmi rész megvilágítja az események előzményeit, következményeit. Van benne egy válogatás a korabeli újságcikkekből is. Olyan, mintha élőben követnénk az eseményeket. Ők nem állandó szerzőink, de a lapszámban szerepelnek állandó szerzőink is. Szögi Csaba a Mentés másként című rovatot vezeti, amelyben a számára kedves könyveket és filmeket mutatja be. A Trianon különszámban az első világháborúról szóló regényeket mutat be, és próbálja őket közelebb hozni a fiatalokhoz. Tersánszky Józsi Jenő háborús naplóiból indult ki, és nyugat-európai szerzők műveiről is írt. Gruik Zsuzsa Jogok, törvények címmel vezet egy rovatot. Arra kértem fel, hogy emberi jogi szempontból közelítse meg Trianont. Egy interjút készített Homolya Ákos történésszel ebben a témában. Bíró Tímea is önálló rovatot vezet a lapban, illetve több témában is szokott írni. Őt arra kértem fel, hogy fiatalokat, középiskolásokat és egyetemisták szólítson meg azzal kapcsolatban, hogy miként élik meg a Trianoni döntést, a családjukban milyen téma volt ez, hogyan szereztek erről tudomást, ki beszélt nekik először erről. Van két fiatal szerző, akiket középiskolásként ismertem meg a KMV-ken. Az egyikük, Szabó Réka Dorottya azóta aktívan ír verseket és folyóiratokban publikál. A kisebbségi létről írt verset a tematikus számba. A másikuk Újházi Márk, akit szintén a KMV-n ismertem meg. Megtudtam róla, hogy követi a TSC-t, eljár a meccsekre, ott van a szurkolói táborban. Arra kértem, hogy fociszurkolóként járja körül Trianon témáját – nyilatkozta Benedek Miklós.

A Képes Ifjúság tematikus számában a keresztrejtvény és a viccrovat is Trianonhoz kapcsolódik.