A csütörtöki és a pénteki Covid-jelentés között eltelt 24 óra a legsúlyosabb napnak bizonyult a járvány kezdete óta, elsősorban az elhunytak száma miatt – közölte pénteki, rendkívüli sajtótájékoztatóján Ana Brnabić miniszterelnök, majd beszámolt arról, hogy az említett 24 óra leforgása alatt 18-an hunytak el a betegség szövődményeinek következtében, ezzel 370-re nőtt az elhunytak száma. A teszteltek száma 8646 volt, ebből 386 volt a pozitív teszteredmény. Lélegeztetőgépen 130 személy van. A helyzet Belgrádban, Šabacon, Kragujevacon és Novi Pazarban a legsúlyosabb. Ami a lélegeztetőgép segítségével életben tartott személyek számát illeti, április 12-én volt legsúlyosabb a helyzet – 146 páciens –, a pozitív teszteredmények tekintetében pedig április 16-a – 445 – taglalta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ha nem változik a társadalom magatartása, hamarosan ugyanezek a számok lesznek jellemzőek.
Sokan várnak a tesztelésre az újvidéki Jovan Jovanovic Zmaj Covid-ambulancia előtt (Fotó: Beta)
– Könyörgöm, hogy a polgárok szigorúan tartsák magukat nemcsak a kötelező, hanem a javasolt járványügyi óvintézkedésekhez is. Elsősorban a védőmaszk viselése, a másfél méteres távolság betartása és a rendszeres kézmosás fontos. Ha szükség lesz rá, bármilyen korlátozó intézkedést készek vagyunk foganatosítani. A leghatékonyabb rendelkezés a rendkívüli állapot, majd a kijárási tilalom elrendelése lenne, ám igyekszünk ezt elkerülni, hiszen a vírus elleni küzdelem legalább addig fog tartani, amíg nem áll rendelkezésre a védőoltás, addig viszont nem élhetünk rendkívüli állapotban. Következetes egyéni felelősségre van szükség – fogalmazott Ana Brnabić.
– A tüntetések ebben a pillanatban számomra nem jelképeznek mást, mint rizikófaktort. A politikai ellentéteket félre kell tenni, van elég idő utcai tiltakozásokat szervezni. Figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, és annak alapján döntünk a jövőbeni korlátozó intézkedésekről – fogalmazott Brnabić, elismervén, hogy magatartásukkal sem ő, sem kollégái nem mutattak mindig példát.
Aleksandar Vučić néhány nappal ezelőtti, azon kijelentését követően, hogy ha rajta múlna, az egész országban hétvégi kijárási tilalmat rendelne el, sokakban felmerült a kérdés: vajon milyen lehetőségei vannak az államvezetésnek az emberi és a kisebbségi jogok korlátozása tekintetében?
A március 15-ét követő időszakban, amikor rendkívüli állapot volt hatályban, az államvezetés annak az alkotmányos rendelkezésnek a keretében mozoghatott, amely előirányozza, hogy a rendkívüli vagy a hadi állapot idején meg van engedve a szavatolt emberi és kisebbségi jogoktól való eltérés. Jelen helyzetben az emberi és kisebbségi jogok korlátozását szabályozó alkotmányos rendelkezés lehet alapja a korlátozásoknak. Amennyiben az alkotmány megengedi a korlátozást, az alkotmányban szavatolt emberi jogok törvénnyel korlátozhatók. Ilyen vonatkozásban jelenleg az egyik alapvető jogszabály a lakosság fertőző betegségtől való védelmére vonatkozó törvény. Ez számos olyan intézkedést tesz lehetővé, ami valójában a szavatolt jogok bizonyos szintű korlátozását jelenti. Éppen ezért kérdőjelezték meg többen, egyebek mellett Zoran Radovanović epidemiológus is, a márciusban elrendelt rendkívüli állapot indokoltságát, azzal érvelve, hogy a döntéshozók anélkül, hogy az említett törvényre hivatkozva is megtehették volna a járvány megfékezésének szempontjából nélkülözhetetlen lépéseket.
A brit kormány pénteken levette Szerbiát azon országok (14) listájáról, amelyeknek az állampolgárai karanténkötelezettség nélkül beutazhattak a sziget-országba. Tehát kéthetes karantén vár arra, aki szerb útlevéllel érkezik brit földre (Fotó: AP via Beta)
Aleksandar Marković, a Belgrádi Emberi Jogi Központ munkatársának elmondása szerint az államvezetésnek addig nem állna lehetőségében az egész ország területére vonatkozó, több napos kijárási tilalmat elrendelni, amíg az ország egész területén el nem rendelik a rendkívüli helyzetet. A rendkívüli helyzet – vagy a rendkívüli állapot – elrendelése alapfeltétele a mozgásszabadság korlátozásának – nyomatékosította lapunknak nyilatkozva Aleksandar Marković, emlékeztetve, hogy jelenleg Belgrád mellett nagyjából 20 helyi önkormányzat területén rendelték el a rendkívüli helyzetet, és ezekben foganatosították is a szükségesnek tartott korlátozásokat.
– Egy párhuzammal szemléltetném mindennek a logikáját. Amikor május elején a szerbiai képviselőház döntésével megszüntették a rendkívüli állapotot, az egészségügyi miniszter rendeletet hozott, hogy a Szerbiában tartózkodó menedékkérők tekintetében felfüggesztik a mozgásszabadságot. Szervezetünk az Alkotmánybírósághoz fordult e törvénytelen rendelet miatt, hiszen senkinek sem lehetett ilyen mértékben korlátozni a mozgásszabadságát akkor, amikor már nem volt hatályban a rendkívüli állapot. Május 14-én hatályon kívül helyezték az említett rendeletet – taglalta Aleksandar Marković.
