Távol van még az EU

Duplaekkora gazdasági növekedéssel 30 év szükséges az EU-hoz való felzárkózásra

P.E.

2020. január 24., 10:25

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Nyugat-Balkán az Európai Unió országaihoz való felzárkózásának egyik záloga az eddigieknél kifejezettebb anyagi támogatás – véli Dušan Reljić, a német Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (SWP) brüsszeli irodájának vezetője. Ha az EU megteremtené annak a lehetőségét, hogy a térség országai a már tagállam Horvátországhoz, illetve egyéb tagállamokhoz hasonló mértékben jussanak vissza nem térítendő támogatáshoz, az elősegítené a felzárkózást mind gazdasági, mind szociális szempontból – nyomatékosította a szakértő a Beta hírügynökség összeállítása szerint.

– Ebből a szempontból érdemes felülvizsgálni Horvátország, Magyarország, Bulgária és Románia fejlődését. Ez szinte teljes egészében a vissza nem térítendő uniós támogatás eredménye. Például Horvátország az aktuális uniós költségvetésből 8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásban részesül. A nyugat-balkáni térség országai pillanatnyilag az adófizető polgárok pénzéből vonzanak területükre külföldi beruházásokat, hiszen ezek az államok különböző formájú támogatást hagynak jóvá a külföldi beruházóknak. Persze a térség országainak adófizető polgárai a fejlődés jegyében nem fejlődést generáló beruházásokat finanszíroznak, hiszen utóbbiak elsősorban az olcsó munkaerőre alapoznak. Erre a szempontra kellene az EU és a nyugat-balkáni térség közötti jelenlegi kapcsolatok átalakítása során összpontosítani, nem pedig a bürokratikus intézkedésekre. Arról kellene beszélni, hogy miként módosuljanak az EU és a Nyugat-Balkán közötti rendszerbeli gazdasági és politikai kapcsolatok, nem pedig arról, hogy miként módosuljanak az integráció feltételei – érvelt Dušan Reljić.

A szakértő a folytatásban arról beszélt, hogy Szerbia gazdasági növekedése jelenleg 3 és 3,5 százalék között alakul. Még ha ez esetleg megduplázódna, akkor is 30 évre lenne szükség ahhoz, hogy Szerbia elérje az uniós fejlettségi szintet – tette hozzá Dušan Reljić, kiemelvén, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatok jelenlegi formája és jellege nemhogy csökkenti a két térség közötti gazdasági és szociális különbségeket, hanem tovább mélyíti. Az EU országai, az új beruházások és bevételeik növelésének céljából, nem a Nyugat-Balkán, hanem az ázsiai országok irányába fordulnak. Mindez fokozza a térség országai lakosságának a keserűségét, hiszen a rendszerváltást követően legalább az átlagos uniós életszínvonal elérésében reménykedtek, ám ebből nem lett semmi – magyarázta a folytatásban Dušan Reljić, majd arra is kitért, hogy a szociális és gazdasági különbségek az Unión belül is jellemzőek: „Egy Győr külvárosában élő ipari munkás havi fizetése átlagban 600 és 700 euró között alakul, és még csak nem is reménykedhet akkora bérben, mint amekkorát egy német ipari munkás vihet haza.”

A szakember arra is rámutatott, hogy az életszínvonal növekedése a Nyugat-Balkán országaiban szoros összefüggésben áll a joguralom erősödésével ezekben az államokban: „Az érdemi joguralomhoz elkerülhetetlen kialakítani a társadalomnak azt a rétegét, amely közvetlenül nem függ sem az államtól, sem a hatalmi struktúráktól, hiszen munkájával elő tudja teremteni a családja számára szükséges javakat. A középosztály újjáélesztésére lenne szükség, mert ennek hiányában a társadalmat a folyamatosan megélhetési gondokkal és bizonytalansággal szembesülni kényszerülő polgárok nagy, valamint az oligarchák kis csoportja alkotja. Középosztály nélkül nincsen joguralom, helyette viszont erősödik a politikai rendszer autokrata és populista jellege.”


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége