A természet nem ismer országhatárokat

Vajdasági és magyarországi kutatók vizsgálták a Palicsi- és a Ludasi-tó vízgyűjtőjét

B.em

2019. szeptember 13., 16:39

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Palicsi- és a Ludasi-tó vízgyűjtő területének jelentős része Magyarországon található, és amennyiben teljes képet szeretnénk kapni ezen terület vízgazdálkodási és biológiai tulajdonságairól, elengedhetetlen a két ország, Magyarország és Szerbia intézményeinek, illetve szakembereinek együttműködése. Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló Vizes élőhelyek fenntartható kezelése a Palicsi- és a Ludasi-tó határon átnyúló vízgyűjtőjén elnevezésű projektum részeként két éven keresztül komoly szakmai munka folyt, aminek köszönhetően a szakemberek olyan ismeretekre tettek szert, amelyek nagyban befolyásolhatják az ezen vizes élőhelyekhez való hozzáállásunkat, illetve hozzájárulhatnak a természeti értékek megőrzéséhez. A projektum megvalósítása a végéhez közeledik, és pénteken a Palics–Ludas Közvállalat látogatóközpontjában konferenciát tartottak, ahol a kutatásban résztvevő szakemberek ismertették eredményeiket. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy az eredményeik a döntéshozókhoz is eljussanak, hisz az ő hozzájárulásuk elengedhetetlen a további lépések megtételéhez. A projektum vezető kedvezményezettje az Újvidéki Egyetem szabadkai Építőmérnöki Kara, míg partnerei a Palics–Ludas Közvállalat mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Kiskunsági Madárvédő Egyesület.

Minél többet tudunk róla, annál könnyebb megóvni – A Ludasi-tó (Fotó: Gergely Árpád)

A rendezvény elején Dobó Márta, a Palics–Ludas igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondása szerint a kutatásoknak köszönhetően többet tudunk a Palicsi- és a Ludasi-tóról, valamint azokról a földalatti csatornákról, amelyek nagyban kihatnak a vizek minőségére, ugyanakkor a csatornák élővilágát is sikerült jobban megismerni. Dobó Márta szavai szerint nagy szükség lenne egy új vízgazdálkodási szabályzatra, hisz részben a jelenleg is érvényben lévő szabályzatban foglaltak következménye, hogy a hét eleji vihar fákat döntött ki, hisz a fák némelyike nem viseli el a magas vízállást. Mint azt Dobó kifejtette, új szabályzatot kell hozni, és eszerint kell a vízállást is szabályozni.

Vinkó Tamás, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa az újságíróknak elmondta, hogy a kutatásokat sok külső szakember bevonásával végezték, és többek között vizsgálták a víz mennyiségét és minőségét, felmérték az állatvilágot, aminek fókuszában a madarak, a lepkék, a poloskák, illetve a pókok voltak, hiszen ezek kitűnő indikátorai ezen élőhelyek tisztaságának, illetve szennyezettségének. A szakemberek 21 csatornaszakaszt vizsgáltak meg, és négy nagy tanulmányt tettek közzé. Érdekességként elmondjuk, hogy a kutatás során több mint 200 poloskafajt mutattak ki. Az eredmények alapján a szakemberek azt állapították meg, hogy a csatornák egy része nagyon jól funkcionál ökológiai folyosóként, és használható a természetvédelemben, mivel fontos szerepük van a fajok vándorlásában, a szaporodásban, telelésben vagy a táplálkozásban.

Vinkó Tamás és Dobó Márta (Fotó: Gergely Árpád)

A csatornák szerepére hívta fel a figyelmet Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa is, aki emlékeztetett arra, hogy azokat valamikor a 20. század elején a felesleges vizek elvezetése céljából építették ki, és kialakításuk nagyban befolyásolta az egész környezetet. Vízügyi szempontból ezek a csatornák mára elveszítették jelentőségüket, hiszen nincs szükség a vizek elvezetésére, viszont természetvédelmi jelentőségük megnőtt, mivel számos növény- és állatfaj lelt otthonra bennük. Tölgyesi szavai szerint kompromisszumos megoldásra van szükség, és amikor új csatornákat alakítanak ki, vagy éppen ellenkezőleg, korábbiakat szüntetnek meg, természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontokat is figyelembe kell venni. Mint mondta, nem szabad minden csatornát betemetni, viszont vannak olyan szakaszok, amiket le lehetne zárni, hogy megakadályozzák a további vízveszteséget, viszont ezt úgy kell megoldani, hogy szükség esetén újra funkcióba lehessen őket helyezni.

Tamás Enikő Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bajai Víztudományi Kara főiskolai tanára a médiának elmondta, hogy karuk a projektumban a felszíni vizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási adatok összegyűjtésével, valamint olyan mérések elvégzésével vett részt, amelyek hiányoztak az eddigi adatkészletből. A mérések alapján arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország irányából, a Kőrös-éren nagyon kevés víz érkezik, és ez különösen a Ludasi-tó vízellátásában okoz problémát. Ennek a gyökereit Magyarországon kell keresni, viszont a megoldás túlmutat ezen projektum keretein. A Víztudományi Kar munkatársai, illetve hallgatói térképeket szerkesztettek, valamint összegyűjtötték a partnerszervezeteik térképen is megjeleníthető adatait, és ezt egy digitális rendszerben összesítették, aminek segítségével megtekinthetőek a monitoring eredményei.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége