Láthatatlan milliárdok

Tóth Péter

2019. május 7., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A leggazdagabbak és a legszegényebbek között 2018-ban tovább nőttek a különbségek, vagyis ahogyan mondani szokás: még nagyobbra nyílt a vagyonolló. A mögöttünk álló év végén a világ 26 leggazdagabb emberének a vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával. Erre a megdöbbentő tényre az Oxfam nemzetközi civil szervezet hívta fel a figyelmet.

Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója szerint a gazdagok és a szegények közötti, egyre mélyülő szakadék nincs jó hatással a gazdasági növekedésre, mivel elégedetlenséget szül és egyben azt is jelzi, hogy talán sikertelennek tekinthető a szegénység elleni harc.

A történelmi tapasztalatok mutatják, hogy a kommunizmusban és a szocializmusban bevezetett egyenlősdi milyen lesújtó gazdasági következményekkel jár. A vállalkozói kedvet természetesen serkenteni kell, nem pedig korlátozni, ugyanakkor az állam újraelosztó szerepét is nem ártana folyamatosan újragondolni és a körülményekhez igazítani.

Az Oxfam 2018 végén jegyzett adatai szerint a világ 26 leggazdagabb emberének tulajdonában annyi pénz van, mint amennyi a 3,8 milliárd (!) legszegényebb földlakó teljes vagyonának értéke. Egy évvel korábban, 2017 végén még a világ 43 leggazdagabb emberének volt annyi pénze, mint a legszegényebb 3,8 milliárdnak.

ELKÉPESZTŐ KÜLÖNBSÉGEK

A Forbes magazin rangsorolása szerint a világ leggazdagabb embere jelenleg az amerikai Jeff Bezos, az amazon.com alapító tulajdonosa. Teljes vagyona tavaly elérte a 112 milliárd dollárt. A leggazdagabbak vagyona 2018-ban mintegy 900 milliárd dollárral nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros növekedésnek felel meg. Elképesztő tempóban nőnek tehát ezek a nagy vagyonok. Eközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlag 11 százalékkal csökkent. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a szupergazdagok a legszegényebbektől „veszik el” a pénzt, de vannak, akik ezt így magyarázzák.

Az Oxfam azonban rámutatott a tényre, hogy valójában a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Kimutatásaik szerint ugyanis egy adódollárból mindössze négy cent fakad a gazdagok megadóztatásából.

A segélyszervezet legfrissebb jelentése szerint az elképesztő aránytalanság egyik legfőbb oka a nagy konszernek és a szupergazdagok adóelkerülése. Kimutatták, hogy a leggazdagabb 1 százalék az adózással kapcsolatos manipulációk, „trükkök” révén évi mintegy 200 milliárd dollárt tart meg magának. A hivatalos szakirodalom adóoptimalizálásnak is nevezi ezt a tevékenységet. Fontos kiemelni, hogy ezt nem szabad összetéveszteni az adócsalással, adóeltitkolással, mert nem egy kategóriába tartoznak. Ez utóbbiak ugyanis bűncselekménynek számítanak. A lényeg azonban, hogy a fejlődő országok az adóoptimalizálás miatt évi legkevesebb 170 milliárd dollár adóbevételtől esnek el. Az évente világszerte felhasznált fejlesztési segélyek 145 milliárdot tesznek ki, s ez azt jelenti, hogy ha mindenki becsületesen és helyben adózna, és nem trükközne, több pénz maradna helyben, mint amennyit a segélyből folyósítanak.

IGAZI PARADICSOM?

A klasszikus adóparadicsomok közül már a Seychelle-szigetek is arra kényszerült, hogy az OECD nyomásának engedve átláthatóbbá tegye az adórendszerét, így kerülve el a feketelistákat. A 2019. évi változtatásoknak köszönhetően már nem sokkal maradnak el a nemzetközi adótervezés éllovasaitól.

A témában pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett, hogy a globális adóelkerülést minél nagyobb mértékben visszaszorítsa. Elkészült el a BEPS projekt, amely a nemzetközi agresszív adótervezés és adóelkerülés elleni fellépés akcióterve. Az igazi megoldás azonban az automatikus banki információcsere lenne, amely az átláthatatlan tulajdonosi struktúrát és a szintén nem átlátható céges tevékenységet tenné jól átláthatóvá.

A küszöbönálló változásokra utalhat a Seychelle-szigetek esete. A köztudatban nemcsak turistaparadicsom, de adó- és offshore paradicsomként élő egzotikus ország sokáig feketelistás volt a laza szabályozás miatt.

A klasszikus adóparadicsomok fokozatosan elveszítik a vonzerejüket, napról napra standardizálódik a nemzetközi adózás. A Seychelle-szigetek ki tudott lépni a klasszikus adóparadicsom szerepéből és egy újabb és modernebb köntösben kínálja a nemzetközi üzleti világnak az adótervezési lehetőségeket.

Gabriel Zucman, akit az offshore téma szakértőjeként tartanak számon, 2015-ben publikálta a The Hidden Wealth of Nations című könyvét, melyben felbecsülte az offshore-ban tartott vagyonok méretét. Számításai szerint globális szinten 7600 milliárd dollárnyi vagyont tartanak magánszemélyek és vállalatok offshore-ban, ami a világ éves GDP-jének csaknem az egy százalékát tette ki akkor. Egy másik jelentős offshore-kutató, James Henry 2012-es becslése szerint ennél jóval nagyobb vagyonok „üdülnek” az adóparadicsomokban, 21 és 32 ezer milliárd dollár közötti összegre becsülte az ilyen vagyonok értékét, ami az éves globális GDP 27–42 százaléka.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége