Mezőgazdaság a századfordulón

Félidejéhez ért a zentai Történelmi Levéltár és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közös projektje

Gruik Zsuzsa

2019. február 21., 06:56

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Tavaly márciusban kezdődött az Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi elnevezésű projekt, amely az Interreg-IPA CBC Magyarország–Szerbia program keretében valósul meg. A projekt fő célja, hogy felkutassa és bemutassa a Dél-Alföld mindeddig nem megfelelő mértékben dokumentált ipari és agrártörténeti értékeit. A projekt kedvezményezettjei sajtótájékoztatón ismertették az eddigi eredményeket és az idei évre vonatkozó terveket.

Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója bemutatta a levéltár eddigi tevékenységét:

– Elsősorban olyan iratok és dokumentumok feltárását végezzük a projekt keretében, amelyeken keresztül megismerhető a 19. és a 20. század gazdasági élete. Tavaly lezajlott egy átfogó levéltári kutatás a zentai, a szabadkai és a Csongrád megyei levéltárban, aminek eredményeként elkészült egy cégadatbázis. Ez a bácskai Tisza mente településein, valamint a Szegeden és környékén 1876 és 1920 között bejegyzett cégek adatait tartalmazza.

Hozzátette, hogy a projekt során létrehozandó négy kiadvány közül az első a napokban jelent meg. A tanulmánykötet célja, hogy bemutassa a 19. és 20. századi paraszti mezgazdasági társadalmat, a gazdálkodók életét. A kiadvány a lehető legközvetlenebb stílusban szólítja meg az olvasókat, célja pedig, hogy bevezesse őket a közgyűjtemények izgalmas világába. Szintén a projekt eddig elért eredményei közé tartozik az Elfelejtett múlt – az ipari és mezőgazdasági termelés gyökerei című, középiskolásoknak szóló pályázat megvalósítása, valamint a projekt hivatalos weboldalának és Facebook-oldalának az elindítása.

Az idei tervekről elmondta, hogy újabb két kiadványt fognak megjelentetni, amelyek alapjául az elkészült cégadatbázis szolgál. Középiskolások számára nyári tábort szerveznek, illetve a levéltár részt fog venni az emlékpark vándorkiállításának létrehozásában is.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra vonatkozó terveket és tevékenységeket Kertész Péter igazgató foglalta össze:

– A mi fő feladatunk a kiállítás elkészítése volt. Az emlékpark rendelkezett egy gyűjteménnyel, amely a 19. és a 20. század fordulóján a magyar agráriumban használatos mezőgazdasági gépeket tartalmazta. A szabadtéri elhelyezés miatt a gyűjtemény nagyon rossz állapotba került. Ezért is örültünk nagyon a zentai levéltárral való együttműködésnek, hiszen a projekt a tudományos kutatás mellett lehetőséget ad arra is, hogy egy igen nívós kiállítással örvendeztessük meg a látogatóinkat és mindazokat, akik érdeklődnek a 20. század agrárnépessége iránt. A gyűjteményben lévő, 2013-ban rossz állapotuk miatt raktárba került huszonkét mezőgazdasági gép restaurálását elvégeztük, és megterveztük azt a gépszínt, ahova ezek a gépek később majd bekerülnek. A gyűjteményt vándorkiállításként tesszük közzé, hogy minél szélesebb körrel ismertethessük meg a levéltárosok nagyszerű munkáját és ennek az agráriumnak a történetét.

A projekt során az emlékpark vezetésével lezajlott egy régészeti feltárás is. Erről az igazgató elmondta, hogy előkerült egy fénykép, amely a Pallavicini-uradalomból származik, jelentős régészeti leletnek minősül, és egy korabeli gépszínt ábrázol. A gépgyűjtemény elhelyezéséhez szükséges gépszín tervezésének ez a fénykép szolgált alapjául.

A projekt 2020 február 29-ig tart, és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt első kiadványa egy tanulmánykötet, amelyet kedden mutattak be a zentai Alkotóházban. A Dél-Alföld agrár- és ipartörténete a 19–20. század fordulóján című kötet célja, hogy a muzeális értékek és a történeti értékű dokumentumok felhasználásával egységes, komplex képet nyújtson a korszak paraszti, mezőgazdasági társadalmáról, illetve, hogy a lehető legközérthetőbb stílusban szólítsa meg az olvasókat, és bevezesse őket a közgyűjtemények izgalmas világába.

A szerzőkkel Szűgyi Ferenc levéltáros beszélgetett, aki elmondta, hogy a kétnyelvű kötet tudományos igényű tanulmányokat tartalmaz, de közérthető nyelvezetének köszönhetően a szakembereknél sokkal szélesebb réteget érhet el. A tanulmányok közös pontjának nevezte az újítások iránti igényt.

A kötet létrehozásában hat szakember működött közre: Szenti Csilla tanulmányából a mezőgazdasági gépesítésről tudhatunk meg többet, Gál László a dél-alföldi dohánytermesztésen keresztül mutatta be a feudalizmusból a kapitalista gazdálkodásba való átmenetet, Tóth Antal a korszak gazdaegyesületeiről számolt be, Molnár Tibor tanulmánya a zentai kézműves iparosságot járja körül a kezdetektől az első világháború végéig, Rotár Krisztina a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara történetét mutatta be, Vincze Gábor pedig a harmadik kolhozosítási rohammal ismerteti meg az olvasókat.

A kötetben emellett helyet kapott az Elfelejtett múlt – az ipari és mezőgazdasági termelés gyökerei című, középiskolásoknak szóló pályázatra beérkezett két legjobb munka is: Németh Viktor a századforduló mezőgazdaságát szakirodalom elemzésével és interjúkészítéssel dolgozta föl, Vuković Márió tanulmánya pedig az alföldi és a Zenta környéki cséplés történetét járta körül nemcsak néprajzi, történeti és gazdasági szakirodalom, hanem folklórkötetek segítségével is.

A kötet 300 dinárért megvásárolható a zentai levéltárban, illetve PDF formátumban letölthető a projekt honlapjáról (www.ipalives.com).


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége