Másfél héttel az érvénytelen macedóniai népszavazás után alkotmánymódosítást kezdeményezett a kormány az ország nevének megváltoztatásáról. Ha a javaslat a parlamentben kétharmados támogatottságot kap, az országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
A kormány négy ponton kívánja módosítani az alaptörvényt. Az első az ország nevére vonatkozik, az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne. A második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. Egy harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét, a negyedik pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt, azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.
A kormány anélkül kezdeményezte az alkotmánymódosítást, hogy biztosította volna a kétharmados támogatottságot a képviselőházban. Zoran Zaev miniszterelnök korábban közölte, hogy ha nem sikerül megszereznie a 120 képviselő közül 80-nak a támogatását, akkor előrehozott választások esedékesek.
A szeptember 30-i érvénytelen referendumot követően a kormányzó szociáldemokraták tárgyalásba kezdtek az ellenzékkel, hogy megszerezzék a képviselőik támogatását. A kormánykoalíció névváltoztatási javaslatát jelenleg 71-en támogatják, az alkotmánymódosításhoz pedig 80 képviselő igen szavazatára van szükség. A parlamentnek október 15-ig döntenie kell, és ha nem sikerül megegyezni, várhatóan már november 25-én megtartják a választásokat.
Szkopjénak igyekeznie kell, Athénnal ugyanis abban egyezett meg, hogy még az idén módosítja az alkotmányt, hogy aztán a júniusban kötött megállapodást a görög parlament is ratifikálhassa, és Athén ne gördítsen több akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé.
