2021. április 21., szerda

Antibiotikumot csak orvos írhat fel

Az európai antibiotikum nap olyan európai közegészségügyi kezdeményezés, mely évente november 18-án kerül megrendezésre. Célja felhívni a figyelmet az antibiotikum-rezisztencia közegészségügyi veszélyére és az antibiotikumok felelősségteljes alkalmazásának fontosságára. A legutóbbi adatok megerősítik: az Európai Unióban nő a rezisztens baktériumok okozta fertőzések száma, és az antibiotikum-rezisztencia jelentős közegészségügyi veszély. Az antibiotikum helyes használatáról prim. dr. Kasza Bálint nyugalmazott családorvossal beszélgettünk.

Alapvetően mire használható az antibiotikum? Milyen terápiás céllal írhatja fel az orvos?

– Az antibiotikumok alapvetően olyan mikroorganizmusok, vagyis baktériumok ellen vethetők be, amelyek a legkülönfélébb megbetegedéseket okozzák az emberi szervezetben. Bár a mikroorganizmusok nagy része nem kórokozó, tehát nem vált ki betegséget, egyes fajaik mégis képesek megbetegíteni az emberi szervezetet, elsősorban olyanokat, akiknek az immunrendszerük, az ellenálló képességük valamilyen oknál fogva legyengült. Ezeknél a betegeknél az antibiotikumok azért szükségesek, hogy segítsék a szervezetet a betegség legyőzésében.

Mire nem alkalmas?

– Vírusos betegségek esetén, ha nincs baktériumos felülfertőzés, az antibiotikum használata értelmetlen és káros, mivel a vírusok ellen hatástalan, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóvá váljanak az antibiotikummal szemben. A leggyakrabban előforduló probléma, hogy ősszel vagy tél elején, mikor az immunrendszerünk gyengül, gyakrabban megfázunk, bekényszerülünk zárt térbe, könnyebben megfertőződhetünk, és megjelennek az influenzaszerű, megfázásszerű megbetegedések. Az esetek legnagyobb részében ez vírusos fertőzés, levertséggel, lázzal, rossz közérzettel, izomfájdalommal jár, ami a beteget arra készteti, hogy a betegség lefolyását antibiotikummal gyorsítsa meg. Mindeközben pedig remény sincs arra, hogy hasson a vírusokra, mivel a vírusok sejten belüli élőlények, az antibiotikum viszont csak sejten kívül képes hatni. Ezenkívül a rezisztencia mellett mellékhatások is megjelenhetnek. Nagyon rossz szolgálatot teszünk tehát a szervezetünknek az antibiotikum indokolatlan használatával.

Vannak-e az antibiotikumok alkalmazásával kapcsolatban tévhitek a gyakorlatban, és melyek ezek?

– Tévhit, hogy az antibiotikum használható láz-, fájdalom-, köhögés-, tüsszögéscsillapításra, hogy minden panaszt gyógyít, valamint hogy pár órán belül hat.

Minden antibiotikum használata előtt szükséges-e valamilyen teszt vagy speciális vizsgálat?

– A közönséges téli megfázások, gyógyítva vagy gyógyítás nélkül, általában egy hét alatt elmúlnak. A betegséggel járó láz, ízületi fájdalom stb. nem jelenti azt, hogy a vírusos megbetegedés átterjedt valamelyik szervre, s annak a gyógyítása már antibiotikumot igényel. Ilyenkor tüneti kezelésre és pihenésre van szükség. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha a beteg állapota egy hét után romlik, vagy az eredeti tünetek közé újabb elváltozások társulnak, pl. erős, lüktető fülfájdalom vagy gennyes váladék a köpetben stb. Ilyenkor már feltételezhetően valami felülfertőzés következett be. Ilyenkor sem szabad azonban saját kézre antibiotikumot szedni – orvoshoz kell fordulni. Ha súlyosabb a fertőzés, laboratóriumi vizsgálatokra, antibiogramra van szükség.

Vannak-e az antibiotikumnak jellemző mellékhatásai?

– Vannak, és ezek a mellékhatások lehetnek életveszélyesek is. Ilyen az anafilaxiás reakció például, amely azonnali beavatkozást igényel, különben elveszítjük a beteget. Ezért mindinkább a szájon át szedhető antibiotikumok szedését szorgalmazzák az injekció helyett. Az antibiotikumok amellett, hogy gyógyítanak, elölik a hasznos baktériumokat is, felborítják a szervezetben ezek egyensúlyát. Ilyenkor elsősorban a bélrendszerben lépnek fel elváltozások, nagyon kellemetlen következményekkel, felborulhat az emésztés, bélfertőzés vagy súlyos hasmenés léphet fel. Újabb kutatások szerint következményként elhízás, depresszió, immunrendszeri zavar, allergia és asztma is felléphet. A bélrendszeri zavarokra probiotikumot kell szedni, de nem biztos, hogy ez minden esetben elegendő, mivel csak bizonyos mértékben tudja helyrehozni a felborult emésztést. Az antibiotikumok kiválthatnak gombás folyamatokat, elsősorban a nemi szerveken, valamint a szájüregben (főleg gyerekeknél), kellemetlen tünetek kíséretében. Ezért mindig mérlegelni kell, mi lesz jobban hasznára a betegnek: ha megkíséreljük a betegséget tüneti kezeléssel és a szervezet általános védekezőképességének a támogatásával legyőzni, vagy ha azonnal antibiotikumos kezelésben részesítjük.

Mi történik akkor, ha egy antibiotikumhoz hozzászokik a szervezet?

– A szervezet nem, a kórokozók szokhatnak hozzá az antibiotikumhoz.

Mi az antibiotikum-rezisztencia, hogyan alakul ki?

– A kórokozó az antibiotikum hatásával szemben ellenanyagokat termel, így az antibiotikum nem képes kifejteni áldásos hatását. A kórokozó tovább szaporodik, tovább károsítja a szervezetet, a beteg hiába szedi az antibiotikumot. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg mindig megfelelő mennyiségben és megfelelő javallat alapján használjon antibiotikumot, tehát: megfelelő antibiotikumot, megfelelő betegségre. Mivel ennyire problémás a rezisztencia, manapság már tesztelik az antibiotikumok hatékonyságát, hogy egyáltalán képesek-e szembeszállni az adott kórokozóval (antibiogram). Fontos kérdés az is, hogy egy antibiotikum használatakor három napon belül látható-e javulás a beteg állapotában vagy sem. Ha nem, az antibiotikum vélhetően nem használ, és le kell cserélni.

Mire kell az átlagnál jobban odafigyelni táplálkozásunk során az antibiotikumos kezelések alatt?

– Mindig előírásszerűen kell használni őket. Ha a betegtájékoztatóban azt javasolják, hogy éhgyomorra kell bevenni, akkor ne étkezés után vegyük be, mert nem szívódik fel megfelelő mértékben, elmarad a kívánt hatása. Mivel egyre nagyobb az antibiotikum-rezisztencia, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyógyszer hatásfoka ne csökkenjen. Tilos csökkenteni a kezelés időtartamát, az adagot, adagolást. Az előírt mennyiséget mindig be kell szedni, még akkor is, ha a beteg állapota javul, mert az el nem pusztult kórokozók a kezelés felfüggesztését követően újra elszaporodhatnak, ellenállóvá válhatnak az adott antibiotikummal szemben. Ügyelni kell a szedés előírt időpontjára, mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, segítjük a baktériumok ellenálló képességének a kifejlődését az adott antibiotikummal szemben. Az antibiotikumot ne tejjel, tejkészítménnyel vagy kalciumot tartalmazó élelmiszerrel nyeljük le, mert az csökkenthetik a felszívódást.

Az antibiotikumok felelősségteljes alkalmazása segítheti a rezisztens baktériumok kialakulásának megelőzését.