A vajdasági hentesüzletek többségében jelentős mértékű a drágulás. Az újvidéki boltokban 420 és 430 dinár között mozog egy kiló sertéscomb ára. Egy kiló karajt 360–399 dinárért árulnak, a tarja kilója pedig eléri a 400–420 dinárt.
A sertéshús jelentősen drágul – erősítette meg a Dnevnik napilapnak Petar Matijević, a Matijević húsfeldolgozó üzem tulajdonosa, de hozzátette, hogy a boltokban kínált hús ára azonban még mindig alacsonyabb mint a hízó kilója élősúlyban. A hízósertéspiacon ugyanis jelentősen megugrottak az árak.
– A sertéshús ára nagyon emelkedett, nem csupán Szerbiában, hanem Európában is – mondta Matijević.
Elmondta, hogy a hízó kilója élősúlyban jelenleg 145-150 dinár, vagyis 15 százalékkal több pénzt kérnek érte. A hentesüzletekben kapható hús ára pedig öt százalékkal emelkedett.
A múlt héten 120 és 130 dinár körül alakult a hízó kilója élősúlyban – tette közzé Boško Danilović, a kozmadamjáni (Kuzmin) Sertéstenyésztők Szövetségének tagja. Jelenleg azonban 140 és 160 dinár között mozog az élősúly kilója. Danilović szerint az jelenti a legnagyobb problémát, hogy csökkent a sertéshúskínálat.
– Jelenleg nincs elég áru a sertéspiacon, s a kínálat egyre csökken. A probléma nem új keletű. Az elmúlt pár napban jelentősen emelkedett az élősúlyár, néhány hónappal ezelőtt azonban 30, illetve 50 dinárral volt alacsonyabb. A hentesüzletekben az árak nem változtak jelentősen. A vásárlóknak tudniuk kell, hogy az élősertés mérlegára kevéssé befolyásolja a hentesüzletek árait, és hogy nem a sertéstenyésztők drágítottak – mondta Danilović.
Hozzátette, hogy Európában a sertés ára sosem volt alacsony, de az európai sertéstenyésztők több támogatást kapnak, így növelhetik sertésállományukat.
Vajon az élő sertés jelenlegi, 140–160 dináros kilogrammonkénti ára elegendő-e ahhoz, hogy a tenyésztő fedezze a hizlalás költségeit? Boško Danilović szerint minden tenyésztőnek megvan a saját taktikája és számítási módszere, így nem egyszerű válaszolni erre a kérdésre.
– A mezőgazdasági szakemberek kiszámítják az állati takarmány árát, amelyet megszoroznak ezzel-azzal, és ily módon határozzák meg, hogy végül mekkora összeg szükséges a tenyésztők költségeinek fedezésére. A gyakorlatban azonban ezt nem ilyen könnyű kiszámítani, mert a tenyésztőnek rendelkezni e kell saját takarmánnyal, hogy kifizetődjön az állattartás. A takarmány biztosításához viszont elegendő pénz kell ahhoz, hogy megvegye a vetőmagokat, a műtrágyát és a termesztéshez szükséges eszközöket. Ezek után a számítás már teljesen más képet mutat – mondja Danilović.
Hozzátette, hogy különösen nagy befektetést és költséget igényel, ha az állattenyésztő lépést próbál tartani az európai mezőgazdaság igényeivel és trendjeivel. Rámutatott arra is, hogy immár három éve jelentősen magas a malacok ára, élősúlyban 250 és 300 dinár között mozog. Kiemelte, hogy sem hízókból sem malacokból nem elégséges jelenleg a kínálat.
A közelgő húsvéti és május 1-jei ünnepek miatt Vajdaság-szerte megugrott a sertéshús ára.
Az újvidéki és a pancsovai sertéspiacokon a malacok kilója élősúlyban 240 dinár, Mitrovicán 230, Zomborban pedig 220 dinárért árulják a malacokat élősúlyban.
A vajdasági vágóhidak ugyanakkor 80–120 dinárért vásárolták fel a hízó kilóját élősúlyban, míg a malacok kilójáért 220-230 dinárt adtak.
A májusi ünnepek előtt árcsökkenésre számíthatnak a vásárlók a hentesüzletekben. A bejelentések szerint az újvidéki hentesüzletekben tíz dinárral vagy ennél többel is csökkenhet a sertéshús kilója. Ilyenkor számos terméket akciós áron kínálnak. Az árcsökkenés után azonban valószínűleg hamarosan visszaállnak a korábbi magas árak.
