Több külföldi hajós cég sem szállít tovább Szerbián keresztül április 4-e óta, vagyis amióta az idevágó törvényértelmében a szerb kormány több új adót vezetett be. A megnövekedett illetékek miatt pedig, a legtöbb külföldi hajós inkább a Magyarország–Románia vonalat használja közlekedési útvonalként, ez pedig, mondani sem kell, további nehézségeket okoz a szerbiai gazdaságban.
Az állam tehát áprilisban új törvénymódosításokat eszközölt, amelynek értelmében külön illetéket vet ki az árutárolásra, a kikötőhasználatra, valamint a hosszabb idejű állomásozásra. Mindezt annak érdekében, hogy pénzelje az állam a közlekedési tárca által létrehozott Kikötőirányítási Ügynökséget.
Az említett minisztérium munkatársai kifejtették, hogy az illetékeket az összes szerbiai kikötőben fizetni kell, mint ahogy Európa más országaiban is – írja az eKapija hírportál.
– Egészen 2014-ig Szerbia volt az egyetlen olyan ország, amelyben alig kellett adót fizetni a kikötőhasználatért, csak a privát portok esetében – mutattak rá a minisztérium munkatársai.
AZ ILLETÉK CSAK TERHELÉS...
A szakértők azonban nem látják ennyire fehér-feketének az állami döntést, és azt hangoztatják, hogy ilyen illetékeket Európában sehol sem fizettetnek meg. Sőt, arra mutatnak rá, hogy külföldön is fizetnek adót a kikötők használatáért, viszont az ottani törvénykeretben pontosan meghatározták, hogy kinek mi a szerepe, milyen esetben kell az illetéket kifizetni. Tovább bonyolítja a problémát az is, hogy rengeteg portot magánosították régi, ma már hatályon kívül helyezett törvények és eljárások révén, és ez különböző konfliktusokat gerjeszt az állam és a kikötőtulajdonosok között.
(Fotó: Ótos András)
– A Kikötőirányítási Ügynökség megalapításával az állam legális úton – de sajnos késve – próbálja visszaszerezni azt a részesedését, amelyet pár évvel ezelőtt egyszerűen eladott – nyilatkozták a hajósok.
Az új illetékek négy részre oszthatók: parthasználati adóra, kikötőhasználati díjra, árutárolásra, valamint a port operatív használatára. Az elsőt az áru tulajdonosa, a másodikat és a harmadikat a hajósok, az utolsót pedig a kikötőtulajdonosok fizetik.
Vukosav Saković, a Žita Srbije szervezet elnöke érthetőnek tartja, hogy emiatt minden magánkikötőben növelték az árakat, hiszen nem dolgozhatnak ingyen.
– Ezt úgy is felfoghatjuk, mint egy újabb gazdasági terhelést. Ebben az évben Szerbia összesen 3 tonna kukoricát, 500 ezer tonna búzát és 70 ezer tonna búzát exportált külföldre, és ennek a mennyiségnek a 80 százalékát a Dunán keresztül. Ekkora mennyiségeknél hatalmas haszonhoz jut hozzá az állam, amelyet a gazdaságból pumpál ki magának – magyarázta Saković.
KIVEL JÁTSZIK AZ ÁLLAM EGY CSAPATBAN?
A közlekedési tárca szerint a Kikötőirányítási Ügynökség hosszú távon kifizetődő, hiszen a befolyó pénzt a hajózási infrastruktúra fejlesztésére fordíthatja.
Saković azonban úgy véli, hogy ebből több kár, mint haszon származik.
– A gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy az állam még egy bőrt húzzon le róla. A fejlesztéseket a költségvetésből kéne finanszírozni. Az államvezetésnek kell szolgálnia a gazdaságot, és nem fordítva. Annak ellenére, hogy az idei kukoricából nyert profit megközelítőleg 400 millió euró, mégis komoly gondok elé állítja a termelőket és a felvásárlókat, ugyanis az elmúlt két hónapban szinte megállt a hajóforgalom – hangsúlyozta a Žita Srbije elnöke.
Az állam ugyanis belátta, hogy döntése kellemetlen hatást gyakorolt a kivitelre és a hajóforgalomra. Egyes exportőröknek csökkentette az illetékeket, ám a szakértők szerint ez sem elegendő.
A közlekedési tárcában arra is rámutattak, hogy egyeseknek a teljes adómentesítése kivitelezhetetlen, hiszen ez alkotmányellenes lenne a többi érintettel szemben.
– Üdvözlendő az állam idevágó intézkedése, de ez még nem elég arra, hogy a másik fél is elégedett legyen – nyilatkozta Saković, és végül arról beszélt, hogy más államok több olyan jogilag „láthatatlan” módszert találtak ki, amellyel szubvencionálhatják az exportőröket, Szerbiában a vezetőség pedig csak nehezíti a dolgukat.
