Csalódást okozott a búza

A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Kúla‒Óbecse‒Szenttamás-határban az ősz folyamán csaknem 36 ezer hektáron került földbe a mag. Búzából 31,5 ezer hektárt – ez csaknem 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban –, őszi árpát 2700, olajrepcét 1100, tritikálét pedig 600 hektáron vetettek. A június közepén érkezett jégeső és ítéletidő előtt mindegyiket sikerült learatni.
Vladimir Rankov, a vállalat agronómusa elmondta, a szokásosnál sokkal több csapadék esett, ami jól jött ugyan a szomjas földeknek, a kalászosok esetében azonban a sok eső miatt csökkentek a hozamok, és a minőség sem a legjobb. Szavai szerint a húsz évvel ezelőtti vetőmagokhoz viszonyítva teljesen új fajták kerültek forgalomba, az utóbbi évtizedben megnőtt a búzát  károsító  vírusbetegségek előfordulásának nagyságrendje, ráadásul a rágcsálók is elszaporodtak. Mindez azzal magyarázható, hogy ősszel nem csökken kellőképpen a hőmérséklet, a nyár elhúzódik, és ilyenkor sokkal intenzívebben működnek a tetvek, amelyek a következő évben a búza tavaszi megbetegedését okozzák.

− Fontos hangsúlyozni, hogy a verbászi szakszolgálat szakemberei folyamatosan járják a terepet, és minden egyes betegség észlelésekor azonnal értesítik a gazdákat a vállalat weboldalán vagy a média által, és tanácsot adnak a problémák megoldására. A búza májusig úgy, ahogy rendben volt, de a napos és melegebb időjárás helyett − ami nélkülözhetetlen a szemtelítődéshez − többnapos eső és hűvös időjárás érkezett, ami sokfelé egyszerűen kimosta a szemet a kalászból. Ennek ellenére a kenyérgabona szép volt, jó hozamok ígérkeztek, így csak aratáskor derült ki, hogy baj van a minőséggel és a mennyiséggel is – sorolta Vladimir Rankov.

A hozamokat illetően elmondta, a szakszolgálat által felügyelt területeken a búza 6-6,3 tonnát termett hektáronként, az árpa átlaghozama 6,5 tonna körül alakult. A minőséget illetően kiemelte, az előző évekhez viszonyítva, amikor a hektolitersúly 78–80 kg/hl volt, idén mindössze 73-74 kg/hl, ami nagyon alacsony.

Az olajrepce is megsínylette az időjárási változásokat, ennek ellenére szolid, 3,6−3,8 tonnás átlaghozamról beszélhetünk, amivel a termelők többsége elégedett.

− A legfontosabb kérdés az, hogy mit kezdjenek a termelők a learatott gabonával? Az ősszel a korábbi évektől eltérően jóval többen döntöttek a búza vetése mellett, hiszen jó ára volt a kenyérgabonának. Tavaly ilyenkor például 42 dinárt fizettek a búzáért, ezenkívül szükség van a vetésforgóra, és ez jelenti a gazdáknak az első bevételt a folyó évben. Idén az történt, hogy a tőzsdén jelentősen csökkent a kenyérgabona, továbbá az árpa és a kukorica ára is. Jelenleg azt tudom ajánlani a termelőknek, hogy adják át megőrzésre a gabonát, vagy ha van rá lehetőségük, tárolják odahaza. A tőzsdei árak változnak, a búza kilogrammonkénti ára 20−70 parát emelkedhet naponta, tehát „megmozdult" valami a piacon, és érdemes várni az eladással – tanácsolta az agronómus.