Csaknem hat órán át tartott a Köztársasági Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának pénteki ülése, melyen a mezőgazdasági termelők számára jelenleg igen nagy jelentőséggel bíró témák szerepeltek napirenden. Az ülés befejezését követően Fremond Árpádot, a bizottság alelnökét kértük meg arra, hogy foglalja össze az elhangzottakat.
A szarvasmarhák fertőző megbetegedése, a bőrcsomósodáskór kapcsán az ülésen kifejtették, hogy a belügyi szerveknek, a mezőgazdasági minisztérium illetékeseinek és a katonaságnak köszönhetően sikerült megállítani a kór terjedését. A fertőzött jószágok karanténban vannak, folyamatosak a védőoltások.
– Összesen 465 egyedet pusztítottak el, mintegy 67 egyed áll jelenleg is megfigyelés alatt. Lényeges, hogy az ország területén mindenütt minden jószág be legyen oltva, hiszen nem tehetünk úgy, mintha az ügy megoldott lenne: több hétig vagy hónapig kell az egyedeket figyelni, követni a helyzetet, a betegség ugyanis bárhol és bármikor megjelenhet. Eddig a minisztérium jól végezte a munkáját, sikerült lokalizálni a megbetegedést, minden ellenőrzés alatt áll, s a betegség terjedését teljes egészében sikerült megállítani – közölte Fremond, aki kiválónak értékelte az Állategészségügyi Igazgatóság munkáját is.
TÖBB PÉNZ KELL A JÉGELHÁRÍTÁSRA
A jégelhárítás legnagyobb problémája az anyagi eszközök állandó hiánya. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet tavaly átszervezésen ment keresztül, s ekkor a jégelhárítás feladata a belügyi szervek hatásköréből az intézet hatáskörébe került.
– Az idén több pénzt kell előirányozni a jövő évi költségvetésben az intézet számára a rakéták vásárlására, a rendszer fenntarthatóságának szavatolására. A jelenlegi költségvetésben a pénzeszközök nem megfelelőképpen lettek előirányozva. A statisztika szerint 2016-ban eddig mintegy 18 ezer hektáron történt valamilyen kár. Habár a korábbi évek adataihoz viszonyítva ez nem kimagasló érték, 2011-ben például csaknem 30 ezer hektáron jegyeztek károkat, de 2015-ben mindössze 7 ezer hektáron. A költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni a rakétáknak és a személyzetnek a finanszírozását is – értékelte.
Fremond Árpád: A tejre és a húsra vonatkozó védővámok egészen 2016. december 31-éig érvényben maradnak (Ótos András felvétele)
AZ ÁLLAM VÉDI A KISTERMELŐKET
A védővámokról szóló rendelet meghosszabbítása is a napirendi pontok egyikét képezte. A tejre és a húsra vonatkozó védővámok egészen 2016. december 31-éig érvényben maradnak.
– Ez azért fontos, hogy ne kerülhessen be olcsóbban külföldről tej vagy húsáru, ami bedönthetné a hazai piacot és megingathatná az árakat, nehéz helyzetbe hozva a kistermelőket. Ezért lényeges, hogy a vámok megmaradtak. Szükség esetén az Európai Unióval folytatott tárgyalások során még lehet beszélni ezeknek a védővámoknak a további meghosszabbításáról. A következő időszakban ez az adott helyzettől függ majd. Fontos kiemelni azt, hogy az EU-val mindenben egyeztetett az állam, a rendelet meghosszabbítását tehát az unió is jóváhagyta, nem egyoldalú lépésről van szó. Az ország így továbbra is védeni tudja a kistermelőket.
A BÚZÁÉRT 15,50 DINÁRT FIZETNEK TOVÁBBRA IS
Fremond a búza áráról is kérdezte a minisztérium jelen lévő illetékesét, Dragan Glamočićot, Aleksandar Vučić kormányfő tanácsadóját, a mezőgazdasági tárca korábbi vezetőjét.
– Mindenki úgy értékeli, hogy a 15,50 dináros ár, mely már a 8 százalékos áruforgalmi adót is tartalmazza, végleges árnak számít. A kormány álláspontja az, hogy a búzának ez lesz a végleges ára, mert nem avatkozhatnak be a piaci körülményekbe és nem tudnak magasabb felvásárlási árat szavatolni. A hozamok nagyon jók a rendelkezésre álló adatok szerint. Ezzel az árral kell számolniuk a termelőknek. Nagyon sok minden kihat arra, hogy hogyan alakul a búza ára: a környező országok kiviteli árai, a jó terméshozam itthon és külföldön. Ez mind kihatott arra, hogy a búzáért most ennyit fizetnek – nyilatkozta lapunknak Fremond Árpád, a mezőgazdasági bizottság alelnöke.
