Bizonyára előfordult már valamennyiünkkel, hogy bizonyos gyógyszerek szedésekor gyomorégést, fejfájást, szédülés, hányingert éreztünk. Vannak azonban ennél jóval súlyosabb esetek is, amikor a beteg az adott készítményre allergiás. Ezért a legegyszerűbb műtét esetén is felteszik a betegnek a kérdést: van-e tudomása arról, hogy bármilyen gyógyszerre érzékeny vagy allergiás lenne? Jelent-e veszélyt valakire, ha érzékeny valamilyen orvosságra, és ha igen, milyet? Egyebek mellett erről kérdeztük dr. Đureković Katona Anikó újvidéki belgyógyász szakorvost.
Gyógyszerallergia vagy gyógyszer-túlérzékenység? Van-e valami különbség a kettő között, vagy csak ugyanannak a tünetegyüttesnek a szinonimáiról beszélhetünk?
Az allergiás rekciók száma és súlyossága nem függ össze a bevitt gyógyszer mennyiségétől. A gyógyszerallergiák legsúlyosabb formája az életet veszélyeztető anaphylaxiás reakció.
A gyógyszerallergián olyan tünetcsoport megjelenési formáját értjük, amely veszélyezteti a beteg életét.
Minden gyógyszer használati utasításában a gyártó feladata feltüntetni az esetleges mellékhatásokat, azokat is, amelyek 1:100 000 esetben is jelentkezhetnek. Ha ezt Amerikában nem teszik meg, és valakinel problémája adódik, pert indíthat a gyártó ellen. Az érintett rendszerint nagy összegű kártérítést kap. A túlérzékeny személyeknél gyakrabban jelentkeznek a ritkán észlelt (de a gyógyszereken feltüntett) mellékhatások. Ha olyanok, hogy kihatnak a páciens életminőségére, a gyógyszert le kell cserélni, ugyanakkor bizonyos esetekben vitális okokból mégis ki kell tartani mellette.
Hogyan alakul ki valakinél a gyógyszerallergia? Vagy lehet, hogy születésünktől kezdve már „birtokában vagyunk”, csak akkor derül ki az allergia, amikor az allergén anyag először kerül a szervezetünbe?
Mint minden allergiás reakció, a gyógyszerallergia is hasonló módon alakul ki. Az adott hatóanyaggal – a gyógyszerallergia esetén az allergénnel – való találkozás érzékenyíti a szervezetet, az immunrendszert. Ez történhet bőrrel való érintkezés, légutakba való bejutás, esetleg parenterális alkalmazás (nem szájon keresztül, hanem injekció, tapasz stb. formájában történő gyógyszeradás) útján. A hatóanyaggal való következő találkozáskor az immunrendszer fokozott reakcióba lép. A reakció nem azonnal, hanem késleltetéssel (ún. latenciaidő) vagy az allergén anyaggal történő találkozáskor alakul ki.
Mire is vagyunk allergiásak a gyógyszer esetében? Hatóanyagra? Esetleg a vivőanyagra vagy egyéb segédanyagra?
Az allergia jeletkezhet mind hatóanyaggal, mind pedig vivőanyaggal szemben. Penicillinallergia esetében nagyon gyakran nem is a penicillin hatóanyagával szemben jeletkezik az allergia, hanem a vivőanyaggal szemben. Mivel a tünetek felismerése aránylag nehéz, így a páciens „megbélyegződik”, s emiatt nem kaphat tőbbé pl. penicillintartalmú gyógyszereket. Ilyen esetben gyakran a cefalosporinokat is mellőzik. Ez pedig lényegesen leszűkíti a terápiás lehetőségeket, vagyis a kevésbé ártalmas gyógyszereket ki kell vonni a kezelésből. Ezért kell az allergiás tünetek jelentkezésekor allergiatesztekkel megállapítani, hogy a hatóanyag vagy a vivőanyag váltotta-e ki a tüneteket.
A gyógyszerallergia tünetei esetenként súlyosabbak is lehetnek. Mi a teendő, ha valaki beszed egy gyógyszert, és addig nem ismert allergiás tüneteket észlel magán?
Azonnal orvoshoz kell fordulni és a gyógyszer alkalmazását felfüggeszteni. A páciens elleninjekciót kap. Szerencsére a súlyos állapotok tablettahasználat után ritkák, lassabban alakulnak ki. A penicillin- és cefalosporin-injekció beadásának pedig kötelezően orvosi felügyelet mellett kell történnie.
Az egyre népszerűbb öngyógyszerezés következtében a szervezetben különféle gyógyszeranyagok halmozódhatnak fel. Lehet-e összefüggés a gyógyszerallergia és eközött?
Gyógyszer-interakciók a gyógyszer és a természetes anyagok, sőt még a teák között is felléphetnek. Például a grépfrút gátolja a májenzimek hatását. Ha ezek az enzimek az adott gyógyszer lebontásán dolgoznak, a gyógyszer a megengedettnél magasabb koncentrációban lesz jelen a szervezetben. Ez már gyakrabban válthat ki mellékhatást és allergiát.
Végeznek-e allergiatesztet gyógyszerekre vonatkozóan?
Minden kiütés allergiaalapú, így ha klinikailag nem tudják pontosan megállapítani, szükséges az allergiateszt elvégzése. A gyanított gyógyszer, hatóanyag allergiát kiváltó reakciója bizonyításakor provokálják vele az immunrendszert.
Ha valakiről kiderül, hogy valamilyen gyógyszerre vagy hatóanyagra allergiás, akkor ez egész életében végigkíséri, vagy netán a helyzet változhat a kor előrehaladtával?
Általában egész életén végigkíséri, az allergia nem múlik el. Azt az allergént, jelen esetben gyógyszert, amely az allergiás reakciót kiváltotta, mindig kerülni kell, és más, alternatív készítményt kell alkalmazni. A betegkönyvben és az orvosi kartonon fel kell tüntetni, hogy a páciens mely gyógyszerre allergiás.
Melyek azok a gyógyszerek, amelyek leggyakrabban váltanak ki allergiás reakciót?
Elsősorban a penicillin, továbbá a cefalosporin-tartalmú gyógyszerek, az acetilszalicilsav (Andol, Cardiopirin) és a gyulladáscsökkentők.
Mit kell tudni az oltóanyag (vakcina)-allergiákról?
Az oltóanyagnál a hatóanyaggal és a vivőanyaggal szemben is jelentkezhet az allergia. Mivel injekció formájában jut a szervezetbe, gyorsan felléphetnek a tünetek. Ezért az oltóanyag beadása után a személynek még 10-15 percet az orvosi rendelőben kell tartózkodnia.
| A gyógyszer-túlérzékenység tünetei bőrviszketés kisebb vagy nagyobb bőrfelületen, esetleg az egész testen jeletkező bőrpír, csalánkiütés, kisebb-nagyobb hólyagok képződése; szem körüli vizenyős duzzadás, kötőhártya-gyulladás, orrfolyás; rekedtség, gyulladásos roham; gyomortáji fájdalom, hányás, hasmenés; szívdobogás, lüktetés a fejben; hidegrázás, láz, szorító szívtáji fájdalom; súlyos esetekben vérnyomászuhanással, elsápadással, hideg verejtékezéssel járó vérkeringési sokk. |
