Megbüntették a zentai Žitopromet sütőipari részlegét, mert az államilag megszabott árnál olcsóbban adta a kenyeret. Azt is felrótták a pékségnek, hogy nem az előírásos arányban forgalmazta a fehér és a barna kenyeret, hanem a fogyasztói igényeket figyelembe véve többet sütöttek a barna kenyérből. A nagykikindai mezőgazdasági felügyelő feljelentette a Žitoprometot, így az kénytelen lesz rövid időn belül befizetni a szabálysértési eljárás során kirótt százezer dináros büntetést.
Fotó: Gergely József
A Žitounija sütőipari üzleti társulás, amelynek tagja a zentai Žitopromet is, tiltakozott a szabálysértési eljárás miatt, amelynek nyomán kirótták a pénzbüntetést, mert a fogyasztók számára kedvezőbb áron árusította a kenyeret. A Žitopromet a fehér kenyeret (T–500) 39 dinárért forgalmazta, a félbarna kenyeret (T–850) pedig 36 dinárért. Ez az ár pedig 5, illetve 9 dinárral alacsonyabb az államilag megszabottnál.
Az ítélet indoklása szerint a vétkes pékség az előírt termelési struktúrát sem tartja be, hiszen az 500-as lisztből készült félkilós fehér kenyér a termelés alig 8 százalékát, a 850-es lisztből készült félfehér kenyér viszont a termelés háromnegyedét (74%) alkotja. Az egyéb pékipari termékek aránya 18 százalék. Az arányokat bátorkodtak a fogyasztói igényeknek, és nem az államilag előírtaknak megfelelően alakítani. A szabályok szerint a napi sütés legalább 40 százalékának fehér kenyérből kell állnia.
A Žitounija álláspontja szerint a kenyér előállítója a saját termelési struktúráját a piac és a fogyasztók igényéhez alakította, de szociális érzékenységről is tanúbizonyságot tett, hiszen a polgároknak lehetőségük nyílt az igényeiknek megfelelő kenyeret vásárolni, amit a fogyasztók szuverenitásának neveznek. Természetesen a fogyasztók óriási többsége a 850-es lisztből készült legolcsóbb kenyeret választotta, ami nem utolsósorban táplálkozási szempontból a legegészségesebb. A pékség nagy veszteséget halmozott volna föl, ha betartja az államilag megszabott arányt, és termelésének legalább 40 százalékát a fehér kenyér tette volna ki, hiszen így a kárba veszett termék aránya 30 százalékon felüli lenne, ami „abszurdum”, hiszen az állami rendelettel elismert remittenda maximum 5 százalék.
A Žitounija szerint az ilyen ítélet nem a „nép nevében”, inkább a „nép ellenében” született.
A gazdasági társaság emlékeztet továbbá arra is, hogy a szerbiai kenyérgyártásra vonatkozó rendeletek „szociális rendeletként” születtek meg. Meghatározásuk idején a fogyasztókat védték, kedvező árú kenyeret biztosítva számukra. A Žitounija indoklásában követeli az illetékesektől, hogy módosítsák a vonatkozó rendeletet. Az állami szabályozás ugyanis ebben az értelemben és ennek a büntetésnek a tükrében elveszítette azt az eredeti célját, hogy szociális segítség legyen az emberek számára. A Sentella 100 000 dináros pénzbírságot kapott. A mezőgazdasági felügyelőség és a bíróság fellépése jogszerű ugyan, de ép ésszel felfoghatatlan.
A példátlan és felháborító szabálysértési ítélettel kapcsolatban a Žitopromet vezetőségének a véleményét is kikértük:
– Teljes mértékben egyetértünk a Žitounija közleményében megfogalmazottakkal. Fellebbeztünk a szerintünk méltánytalan és a fogyasztók szemszögéből nézve is káros döntés ellen, de rekordgyorsasággal meghozták másodfokon is a döntést, és ki kell fizetnünk a bírságot. A mezőgazdasági felügyelő bármikor betoppanhat újra, és ismét feljelenthet bennünket, és akkor már nagyobb bírságot is kiróhatnak, csak azért, mert olcsóbban adtuk néhány dinárral a kenyeret, mint amennyi az államilag megszabott ár. A jelenlegi körülmények között rentábilisan tudjuk működtetni a pékséget, amely eleget tesz a legszigorúbb ISO és HCCP minőségi szabványok által előírt követelményeknek. Ha változtatunk a jól bevált arányokon a fehér kenyér javára, félő, hogy a napi eladatlan kenyér mennyisége meg fogja haladni az eddigi elviselhető szintet, ami nagyobb veszteséggel jár, és megkérdőjelezi a pékségünk fenntarthatóságát. Vagy talán azt szeretnék, hogy csukjuk be a modern pékségünket, és az utcára kerüljön több mint húsz ember. A ránk rótt pénzbírságnak megvan ugyan a jogalapja, de ép ésszel felfoghatatlan, ami történt – mondta felháborodottan a Žitopromet igazgatóbizottságának az elnöke, Predrag Đurović.
