Aleksandar Vučić köztársasági elnök hétfő óta New Yorkban tartózkodik, közép-európai idő szerint szerdán este folytatta az egyeztetéseket az ENSZ és a nemzetközi közösség képviselőivel a Közgyűlésben várhatóan napokon belül napirendre kerülő srebrenicai határozatról. Mások mellett találkozott Dennis Francisszel, az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakának elnökével. A Beta hírügynökség szerint Vučić közölte, arról értesült, hogy a „srebrenicai határozat szponzorai” nem hajlandók rábólintani a szavazás elnapolására. Vučić tudni véli, hogy Németország sürgeti legvehemensebben a határozat elfogadását. Szerbia nem tehet mást, mint hogy folytatja a küzdelmet, a cél megőrizni az ország becsületét, emelte ki közösségi oldalán Vučić. Hozzátette, az előterjesztőket nem érdekli se a daytoni békemegállapodás, se a térség stabilitása, egyedül az vezérli őket, hogy megbüntessék a szerb nemzetet.
Sérgio França Danesevel, Brazília állandó ENSZ képviselőjével ugyancsak egyeztetett a szerb államelnök, arra kérte, hogy országa ne támogassa a határozatot, mert annak beláthatatlan következményei lennének a térség stabilitására. „Elmondtam, hogy ha a baráti Brazília Szerbiát támogatja, azzal a stabilitást, az inkluzivitást és a nemzetek közötti együttműködést, azaz az ENSZ alapelveit támogatja” – közölte Vučić. Az államelnök hasonló szellemiségben tájékoztatta Szerbia álláspontjáról Zsang Gyunt, Kína állandó ENSZ-képviselőjét.
Alice Wairimu Nderitunak, az ENSZ a népirtás megelőzésével foglalkozó különleges jelentéstevőjének Vučić azzal érvelt a határozat ellen, hogy az relativizálná a népirtás gaztettét. Mindemellett kifejtette, a határozat elfogadása veszélyeztetné a békét és a stabilitást.
Szerbia köztársasági elnöke António Guterres ENSZ-főtitkárral szintén megosztotta a határozattal kapcsolatos gondolatait. Az említett határozattal az ENSZ Közgyűlése július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítaná. „Megismételtem, hogy Szerbia felelősségteljes ország, így fenntartások nélkül elítéli a háborúkban elkövetett gaztetteket, összhangban az ENSZ azon szabályaival és alapelveivel, amelyek segítségével különbséget lehet tenni a népirtás, az emberiesség elleni bűntett és a háborús gaztettek között” – fejtette ki Vučić.
Mindeközben az államelnök bocsánatot kért a szlovén néptől, „de nem Szlovénia államvezetésétől”, hiszen „ez utóbbiak Szerbiával kapcsolatos politikája valóban visszataszító”. A szlovén államvezetés azt követően tiltakozott, hogy Vučić közölte, április 22-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén „a szlovénok visszataszítóan jártak el”. A Beta szerint Vučić nemcsak Szlovéniát, hanem az USA-t és Svájcot is bírálta, értékelése szerint ezek tették lehetővé, hogy Vjosa Osmani-Sadriu koszovói elnök a Biztonsági Tanács ülésére olyan nőket juttasson be, akiket a szerb biztonsági alakulatok képviselői erőszakoltak meg az 1990-es években. Robert Golob szlovén miniszterelnök szerint államvezetőhöz, valamint a baráti szerb–szlovén kapcsolatokhoz méltatlan Vučić retorikája.
Nyitókép: Aleksandar Vučić António Guterres ENSZ-főtitkárral is tárgyalt (Fotó: Beta)
