A 2017-es évi költségvetés a korábban megkezdett gazdasági reformok és a költségvetési konszolidáció folytatását jelképezi, érvelt a büdzsé javaslata mellett a köztársasági parlamentben Dušan Vujović pénzügyminiszter.
A folytatásban arról beszélt, hogy a kormány intézkedéseinek és mércéinek köszönhetően Szerbia hitelminősítési mutatói sokat javultak, annyira, hogy hamarosan elérheti azt a szintet, amely érezhetően jobbá teszi majd a beruházási légkört Szerbiában. Ha az ország eléri ezt a szintet, akkor a Nemzetközi Valutaalap hatályos hitelcsomagja nélkül is elérheti a világpiacon a legjelentősebb eszközforrásokat, azaz hiteleket, amelyeket a legkedvezőbb kamatok és futamidő mellett kínálnak, magyarázta a pénzügyminiszter.
A kormány reformintézkedéseinek köszönhetően a beruházási aktivitás 5,7 százalékkal növekedett és éppen ez generálja majd legkifejezettebben a gazdasági növekedést 2017-ben, emelte ki a továbbiakban Vujović, aki hiszi, hogy a fogyasztás növekedése jövőre mindezen felül 1,2 százalékos gazdasági növekedést eredményez. Elmondása szerint a teljes gazdasági növekedés jövőre az aktuális tervek szerint 3 százalékos lesz.
Az idei államháztartási hiány minden valószínűség szerint fele akkora lesz, mint azt tervezték, a költségvetési többlet eddig pedig 40 milliárd dinárt tesz ki. Ennek köszönhetően Szerbiának nincsen hitelre szüksége ahhoz, hogy lefedje a költségvetési hiányt.
A pénzügyminiszter a foglalkoztatásra is kitért felszólalásában. Elmondása szerint idén októberben 1,4 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. Az országban jelenleg 686 727 munkanélkülit tartanak nyilván, ez 4,8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Az átlagbérek idén január és október között 2,7 százalékkal növekedtek, ami a feldolgozóiparban és a kereskedelemben, azaz a reálszektorban kifizetett béreknek az eredménye. A közszférában az év első tíz hónapjában átlagban 0,9 százalékkal növekedtek a bérek, míg a magánszférában 3,8 százalékkal, mondta Vujović. Mint hozzátette, a szerb kormány azt szeretné, ha ezek a folyamatok folytatódnának, vagyis a magánszférában növekednének a reálbérek.
