A kommunista hatalom, amely magát a munkások hatalmának nevezte, semmitől sem félt jobban, mint a munkások igazi hatalmától, az 56-os munkástanácsoktól - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a szervezet és a Magyar Rádió közös megemlékezésén vasárnap Budapesten.
Palkovics Imre a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében tartott 1956-os megemlékezésen kiemelte: a munkástanácsok forradalomban játszott szerepe vitathatatlan tény. Magyarországon a forradalmárok túlnyomó többsége munkás volt, akik szerepe világtörténelmi jelentőségű, hiszen leleplezték a szovjet hatalom ideológiájának hazugságát a világ közvéleménye előtt - hangoztatta a MOSZ elnöke.
1956-ban a magyar munkások hívták fel a világ proletárjainak figyelmét arra, hogy téves úton járnak, ha a Szovjetunió híveiként a hazug kommunista ideológiát akarják felépíteni - mondta.
Hozzátette: a hatalom bitorlói mindig rövidlátók, de a népeket nem lehet a végtelenségig hazugságban tartani, mert úgyis kiderül, hogy a hatalom hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.
Palkovics Imre kitért arra: a hazugság mindig is "sajátja volt az álnépi, álbaloldali demokráciáknak", akik a rádiót is a hazugság terjesztésére használták.
"Sajnos még sötétség fedi, hogy forradalmunk 50. évfordulóján a balliberális Gyurcsány-kormány idején miként használhatták a rádió udvarát szabadtéri fogházként és kínzókamraként. További kérdés, hogy a gyalázatos jogtiprások során máig nem tisztázott szerepet vállaló vezetők miként részesülhettek számonkérés helyett komoly állami megbízatásokban 2010 után is" - fűzte hozzá.
Pásztor Zoltán vezető szerkesztő, a Kossuth Rádió volt intendánsa a forradalom francia társadalomra gyakorolt szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom robbanásszerű kitörése, a munkások és diákok szinte puszta kézzel vívott harca a tankok ellen a francia forradalom mitikus képének modernizált változataként jelent meg Franciaországban.
Felidézte: a magyar forradalom hírére megmozdult a művészvilág, még olyanok is felszólaltak mellette, akik korábban a "kommunizmus bűvkörében éltek".
Szólt arról, hogy a szintén elkötelezett baloldali Tristan Tzara francia dadaista író - miként a Magyar Rádió Archívumában őrzött műsorból kiderül - 1956 őszén Budapesten járt. Illyés Gyula meghívására érkezett, de találkozott mások mellett Déry Tiborral is. Látogatása radikálisan megváltoztatta kapcsolatát a francia kommunistákkal, legfőképpen Louis Aragonnal és csoportjával.
A francia baloldali írótársadalom kiközösítette, 56-os kiállása "könyörtelen elszigeteltséget és kirekesztést" hozott számára a jórészt kommunista befolyás alatt álló francia szellemi életből - tette hozzá Pásztor Zoltán.
