Az Uber és a többi illegális személyszállító azonnali betiltását követelték azok a magyar taxisok, akik hétfőn reggel lezárták Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky utat a Deák Ferenc térnél. Azt mondták, addig maradnak, amíg a telefonszolgáltatók online áruházaikból el nem távolítják a Uber applikációját. A budapesti taxisoknak, akárcsak a kollégáiknak Európa-szerte, nem tetszik az ügyes, gyors és olcsó konkurencia.
Az Uber működésének a lényege, hogy nem kell felhívni senkit, hanem az okostelefonos applikáció segítségével választani lehet a közelben levő sofőrök közül. Nem csupán a hivatásos sofőrök várják az utas jelentkezését, hanem bárki, aki regisztrál. Az árak pedig aszerint alakulnak, hogy milyen autót és milyen sofőrt kér az utas, de alacsonyabbak, mint a hagyományos taxitársaságok tarifái. Már előre látszik az autó típusa, és az is, hogy ki lesz a sofőr, az út végén pedig nem kell készpénzben fizetni, hanem az összeget automatikusan levonják az utastól, a sofőrt pedig utólag értékelni is lehet. Mivel nincs szükség diszpécserekre meg autóflottára, könnyedén tudnak alacsonyabb árakat kínálni, mint a hivatásos versenytársak. Sőt, a rugalmasabb árképzést is megengedhetik maguknak, rossz időjárási viszonyok vagy ünnepek alatt például jóval drágább, sürgősségi árral dolgoznak.
A 2015. májusi adatok szerint a San Franciscóban bejegyzett Uber vállalat szolgáltatása 58 ország 300 városában volt elérhető. Az Ubernek sok nyertese van. Az utas, aki olcsóbban fog fuvart, és az autós, aki magánvállalkozásként kötetlenebbül fuvarozhat. Ugyanakkor az Uber terjedésének van egy nagy vesztese is, mégpedig az eddig stabil és monopolizált piac előnyeit élvező profi taxisok. Lázadoztak már az Egyesült Államokban is, egymást érték a perek, a feljelentések a versenyhatóságoknál. És most ugyanez történik Európában is. A legtöbb európai nagyvárosban felosztott, felülről szabályzott taxipiac működik, ahol a verseny lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Engedélyt szerezni nehéz és drága, a cégek maximum egymással folytatnak látszatversenyt.
Az Uber alapítójának, Travis Kalanicknak épp azután jutott eszébe az alkalmazás ötlete, hogy Párizsban képtelen volt taxit fogni. Párizsban amúgy a legrosszabb a taxihelyzet egész Európában, 14 ezer taxiengedély van kiadva, de ezt a számot még 1937-ben szabták meg. Azóta hiába nőtt sokszorosára a város lakossága, a taxis lobbi folyamatosan megakadályozta az engedélyek számának növelését. Így alakult ki az a helyzet, hogy 17 év is lehet a várakozási idő, amíg valaki engedélyhez jut, a feketepiacon pedig negyedmillió eurós ár körül keringenek a Párizsban érvényes taxiengedélyek, azaz csak óriási adósságok után lehet belevágni az üzletbe.
A szerbiai Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium múlt hónapban bejelentette, hogy tárgyalást folytattak az Uber cég képviselőivel, akiket arról tájékoztattak, hogy a szerbiai törvények értelmében egy vállalkozó vagy vállalat nem végezhet személyszállítást, ha nem rendelkezik bizonyos engedélyekkel. Éppen ezért a jelenlegi előírások miatt az Uber nem jegyezhető be személyszállítást végző cégként Szerbiában – indokolta meg döntését a minisztérium.
