Hétfő reggel négynapos játszó-, kézműves- és néptánctábor indult a zentai Művelődési Házban. A kézműves-foglalkozásokat Mezei Erzsébet, a népdaloktatást Mezei Kinga, a játékokat és a néptáncoktatást pedig Baji Endre és Gnadig Kornélia vezeti. A tábor csütörtökön 17 órakor ér majd véget, egy remélhetőleg fergeteges táncházzal – ahol Keszég Ákos és zenekara szolgáltatja a talpalávalót –, valamint egy kiállítással a helyszínen készült munkákból. (Az előző években és a nyári táborban készült alkotások pedig mind a négy nap megtekinthetők.)
Fotó: Szögi Csaba
Amikor a megnyitóra befutottunk, még nem is érkezett el a meghirdetett 9 óra, de a gyerekek máris szép számmal gyülekeztek, és meg sem várva, hogy kezdetét vegye a bemelegítő torna, azonnal vidám fogócskázásba kezdtek. Ahogy érdeklődésből, úgy energiából és lelkesedésből sincs hát hiány, a szervezőknek nem lehet okuk panaszra. Mindegyik foglalkozásvezető egyetértett abban, hogy a gyerekek minden játékosságra fogékonyak, az embernek csak meg kell találnia a korosztálynak megfelelő megközelítést az oktatásban. És akkor teljes a siker.
Baji Endre elmondta, hogy szeretettel várnak minden érdeklődőt a táborba (amely egyébként ingyenes), ahol a fent említetteken kívül esténként még előadások is zajlanak. Hétfőn mesemondás volt a téma, kedden a citerával ismerkednek a gyerekek, szerdán pedig hangszerbemutató lesz. Elsősorban azokra a fiatalokra számítottak a rendezvény meghirdetésekor, akik egész éven át járnak néptáncpróbákra, de remélik, ők majd elhozzák az ismerőseiket is, barátokat, szomszédokat. Mindig szoktak jönni ugyanis újak, akik közül utóbb többen csatlakoznak is a tánccsoporthoz.
– Miben látod elsősorban a tábor jelentőségét?
– Nagyon fontosnak tartom az ilyen fajta foglalkozásokat, együttléteket, amelyek nem csupán a táncpróbákat tartalmazzák, ahol együtt dolgozik egy csoport. Hogy ne csak a próbákon és fellépéseken legyenek közös élményeik, hanem egyéb tevékenységeken is. Együtt legyenek, és érezzék jól magukat.
– Milyen korosztály képviselteti itt magát elsősorban?
– Óvodások, kisiskolások, de fölsősök is, hiszen ahogy múlik az idő, a legidősebb táncosaink lassan fölsős korosztályba lépnek.
A zentai Ispiláng gyermektánccsoportról Baji mint csoportvezető elmondta még, hogy rendszeresen fellépnek a helyi rendezvényeken, vidéken pedig legutóbb a Kőketáncon jártak. Dolgoznak, fejlődnek. Ősszel indult egy óvodáscsoport, ahol harminc fő fölötti a létszám, az alsósok tizennégyen vannak, az alsós-fölsős vegyes csoport pedig szintén harminc fölötti létszámmal büszkélkedhet. Utánpótlásból nincs hát hiány a zentai néptáncosoknál.
Mezei Erzsébet elmondta, a nyári táboruk folytatásaként, ahol kerámiával és nemezeléssel foglalkoztak, ezúttal a szövés, a fonás, a csomózás rejtelmeivel fognak megismerkedni. Mindezen technikák elsajátítása kapcsolódik a nemezhez, hiszen ha a gyerekek a későbbiekben készítenek például egy nemeztarisznyát, ahhoz tudnak majd füleket is szőni. Emellett jelen lesz még a képzőművészet is, méghozzá népdalok nyomán fognak rajzolni. Erzsébet arra törekszik, hogy a fiatalokat évről évre egyre komolyabb technikákkal ismertesse meg, amelyek egymásra épülnek, mert úgy látja mindennek az értelmét, ha van benne egyfajta folyamatosság.
Mezei Kinga szintén a nyári tábor folytatásaként egy kupuszinai dalt és zentai magyar népdalokat oktat a gyerekeknek, méghozzá Bodor Anikó gyűjtéséből. A nyáriakat is átismétlik, és újakat is tanulnak. Úgy véli, a fiatalok ezekben a táborokban olyan alapokat kapnak, ami meghatározó élmény lehet az egész elkövetkező életükre.
