2024. április 26., péntek

Árvizekkel álmodunk az ősszel?

Egyelőre még nem tartunk ott, hogy különféle szintű árvízvédelmi készültségekről beszéljünk, hiszen politikusaink egyelőre nem a homokzsákok mellett fényképezkednek. Ezzel párhuzamosan nagy folyóink vízállásának pillanatnyi alakulása sem fenyegető. A múlt héten levonult áradás csupán annyit ártott, hogy elrontotta a Tiszára és a Dunára szakosodott pecások október végi, november eleji horgászatát. A vermelési időszak kezdetén, a víz rétegeződése megszűntekor történő vízszintemelkedés, a hordalékmennyiség ugrásszerű növekedése... hátrányosan befolyásolja a halak kapókedvét. A Tiszán többnyire ebben nyilvánult meg az áradás hatása.

A Dunán pillanatokra úgy tűnt, többre fog menni a játék. A Felső-Dunán ugyanis igen heves árhullám alakult ki. A Bécs melletti Korneuburgnál az egyik nap hatvan-, a rákövetkezőn pedig hetvencentis áradást, a harmadik napon csaknem háromméteres vízszintemelkedés követte. Ez mindenkor sok, október végén a végsőkig szokatlan, ugyanakkor a tetőzést követő zuhanásszerű apadás természetes velejárónak tekinthető.

A Közép-Dunára átvándorolva az árhullám nem csillapodott, a pozsonyi vízmércén is három nap alatt kevés híján háromméteres volt az áradás. Budapestnél a vízszint +180-ról +547-re emelkedett. Az árhullám tájainkra érkezve sem csillapodott, csupán ellaposodott és a mederadottságok miatt megnyúlt. Az apatini mérce öt nap alatt háromméteres áradást mutatott. Ugyanebben az időszakban Újvidéknél +170-ről +429-re ugrott a vízszint, majd napokon át stagnált. Itt kell megjegyezni, hogy a Dunán az őszi mesterséges árhullámok az utóbbi húsz-egynéhány évben normális jelenségeknek számítanak. A háromméteresek azonban már nem, adott esetben kirívó jelenségről van szó.

Az immár szokványosaknak nevezhető őszi áradások a Felső-Dunán levő duzzasztóknak tulajdoníthatók. Az erős esőzéseket követően sorozatosan megszabadulva vízfeleslegeiktől – helyet készítve a beérkezőnek – mesterséges árhullámot gerjesztenek. Ezek az áradások az utóbbi negyed évszázadban többnyire három-négynaposak voltak, és nagyjából kétméteres vízszintemelkedéseket eredményeztek. Erre most rátettek egy lapáttal. Vagyis méterrel.

Nem árt tudni, hogy a Duna vízállása – a bezdáni vízmérce megőrzött adatai szerint – október végén, november elején 140 év alatt csak négyszer volt olyan magas, mint az idén, legutóbb kereken hetven évvel ezelőtt.