A jövő évi költségvetésről és a javasolt pénzügyi törvénycsomagról folytatott általános vitán a köztársasági képviselőházban a közszféra reformjáról, az államapparátus foglalkoztatottjainak számáról és az adóemelésről hangzott el a legtöbb vélemény. A közszférában történő foglalkoztatás korlátozását előirányzó javaslattal kapcsolatban szerdán Bojan Đurić, a Liberális Demokrata Párt képviselője elmondta, hogy annak eredménye a fiatalok pályázásának ellehetetlenítése lesz majd, miközben azok, akik már a közszférában dolgoznak, régen bebiztosították maguknak a munkahelyet. A képviselő bírálta, hogy a jogszabály még így is lehetőséget ad kiváltságok megvalósítására, a rendelkezés ugyanis nem vonatkozik a közvállalatok igazgatóira. Arra tett javaslatot, hogy az állam vizsgálja felül a szükséges adminisztrációs feladatkörök számát, az elvégzendő munka mennyiségét, s ennek fényében határozza meg a munka ellátásához szükséges foglalkoztatottak számát. Az LDP kritikájára reagálva Lazar Krstić pénzügyminiszter kifejtette, hogy az államnak nem az volt a célja a korlátozással, hogy lehetetlenné tegye új munkahelyek teremtését ott, ahol azokra valóban szükség van, hanem az, hogy megfelelő ellenőrző mechanizmust vezessen be. Néhány hónappal ezelőtt még azt sem lehetett tudni, hol mennyien dolgoznak – védekezett a miniszter. A közvállalatok igazgatói, mint mondta, azért képeznek kivételt a szigorítás alól, mert távozásuk vagy menesztésük esetén helyükre új igazgatót kell kinevezni a rendszer zavartalan működése érdekében.
A hatalmi koalíció képviselői a helyzet komolyságát szem előtt tartó törvénycsomagnak nevezték a képviselőház elé terjesztett javaslatokat, melyek között szerepel az alacsonyabb áfakulcs kétszázalékos növelésére, a közszférán belüli foglalkoztatás korlátozására és a közszféra béreinek csökkentésére vonatkozó javaslat is. Ez utóbbi a hatvanezer dináron felüli keresetekre vonatkozik.
Az adóemeléssel kapcsolatban Janko Veselinović demokrata párti képviselő úgy vélekedett felszólalásában, hogy azzal semmiképp sem fogja tudni elkerülni a csődhelyzetet az ország, mert közben másodpercenként 97 euróval adósodik el. Meggyőződésének adott hangot, hogy az alacsonyabb adókulcs nyolcról tíz százalékra történő növelése a létfontosságú fogyasztási cikkek áremelkedését eredményezi majd, s ez még súlyosabb helyzetbe sodorja a lakosság legszegényebb rétegét. Ma félmillióan éheznek Szerbiában, további egymillió polgár tengődik a szegénység peremén – hangsúlyozta. Véleménye szerint az elmúlt másfél év alatt az új kormány semmit sem tett a helyzet javítása érdekében, most pedig – a 2014. évi költségvetés tervezésekor – már az újonnan elbocsátott dolgozók végkielégítésének szavatolását irányozza elő. A bércsökkentés egy kalap alá veszi az egyetemi tanárokat a parkolási közvállalatok dolgozóival, ami szintén rossz megoldás – húzta alá a demokrata képviselő.
Krstić válaszában arra fektette a hangsúlyt, hogy kényszermegoldásokról van szó, amelyek minden polgár szolidaritására számítanak. Egyetértett azzal, hogy nem menthető meg az állam gazdasága a két százalékos adóemeléssel, véleményének adott ugyanakkor hangot, hogy amennyiben a minisztérium most nem tesz javaslatot egy ilyen lépésre, később már nem is lenne mit megmenti. A javasolt törvénycsomagot a lehető legfelelősségteljesebb csomagnak nevezte, mellyel ebben a pillanatban elő lehetett rukkolni. Elérkezett az utolsó pillanat arra, hogy végre megfelelő intézkedéseket foganatosítson az állam a gazdaság és a pénzügyek rendezése érdekében – fogalmazott.
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője bejelentette, hogy magának a költségvetésnek a vitája hétfőn veszi kezdetét a képviselőházban. Meggyőződésének adott hangot, hogy a büdzsét a törvény által meghatározott határidőn belül, vagyis legkésőbb december 15-éig elfogadja majd a parlament.
A 2014. évi szerb költségvetés 930 milliárd dinár bevétellel és 1113 milliárd dinár kiadással számol. Csaknem 183 milliárd dinárt tesz ki a költségvetési hiány annak ellenére, hogy a törvényjavaslat a bérek csökkentését, a szubvenciók lefaragását és az alacsonyabb áfakulcs emelését is előirányozta.
