Azt szoktuk mondani, hogy a nyár a fesztiválok időszaka, és ez leginkább valóban így van, hiszen különösen a nagyobb zenei eseményeket nem is lehetne a szabadtéren, fagyos hidegben, vagy télvíz idején megtartani. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hűvösebb hónapok teljes fesztiválmentességre lennének ítélve, és ilyenkor az emberek nem fesztiválozhatnak, vagy nem szervezhetnek más jellegű fesztiválokat. Hiszen mi is a fesztivál? Ha az internetet hívjuk segítségül, válaszul ezt kapjuk: a fesztivál fogalma alatt ünnepi játékokat, időszakos kulturális ünnepeket, művészeti bemutatókat, seregszemléket értünk, tágabb értelmezésben a fesztivál azonos időpontban rendezett különböző rendezvények összessége. Vagy ezt: rendezvénysorozat, nevezetes alkalommal vagy meghatározott időközökben ünnepélyes keretek közt lefolyó, gyakran nemzetközi jelentőségű, több napon, esetleg héten át tartó ünnepségek, irodalmi, művészeti előadások, rendezvények, illetve sportbemutatók sorozata. A fesztivál kifejezés a latin festivus, fiesta, festa szavakból alakult ki – ezt is megtudhatjuk a az internetről. A magyar nyelvbe angol mintára talán a hatvanas évek beatkorszakában jött be igazán, gondoljunk csak a tévés Táncdalfesztiválokra, újabban pedig a Csináljuk a fesztivált! műsor élteti a tévés fesztiválozást. Mivel a fesztivál jövevényszónak számít, csaknem bármilyen összejövetelre rámondhatjuk. Fesztiválozni lényegében annyi, mint együtt lenni. Itt egy példa, amitől a magyar helyesírás és beszéd lelkes őrzői sikítva rohannak ki a világból: nem kaptunk jegyet a fesztiválra, majd otthon „festázunk”!
A fesztiválok azonban mégis inkább nagyobb embercsoportokat, tömegeket céloznak meg. Talán nincs is a világon semmi olyasmi, ami ne lehetne egy fesztivál úgymond központi témája. Évszakoknak is lehet fesztiváljuk, a tavaszi fesztiválokkal a tavaszt ünnepeljük, a karácsonyi vagy téli vásárokkal pedig a telet és a téli ünnepeket. Szabadkán nemrég nyílt meg a Winterfest, a nyár kapujában pedig a Nyárhangolóval üdvözöljük az év legmelegebb évszakát. Szinte minden ételnek is lehet fesztiválja, amely egy térség jelenleg vagy egykor jellemző ételére hívja fel a figyelmet, esetleg azokra, amik azzá válhatnak a területi, környezeti, éghajlati viszonyok, vagy a népszerűségük miatt. Vajdaságban van például fokhagymafesztivál, krumplifesztivál, töpörtyűfesztivál, hurka- és kolbászfesztivál, pogácsafesztivál, lángosfesztivál, de még levendula és csilifesztivál is. Az ilyen jellegű fesztiválok sem csak az önfeledt kikapcsolódásról szólnak, ha jobban odafigyelünk, ismereteket szerezhetünk arról, hogy egy-egy étel hányféleképpen készíthető el, milyen hozzávalókkal párosíthatók a legjobban, egyáltalán honnan érkeztek a hazánkba, és így tovább.
No, de ne csak a hasunkra gondoljunk. Szép számmal akadnak zenei-, színházi- és filmfesztiválok is. Ami mindig fontos egy fesztiválnál, hogy milyen tartalommal töltik meg. A kulturális fesztiválok is tudnak igazán szórakoztatóak lenni. Amíg viszont remekül szórakozunk, valamivel gyarapodik is a tudástárunk vagy szélesedik a látókörünk. Most csak néhány szabadkai példát kiemelve, a Desiré színházi fesztiválon térségünk aktuális és nagy népszerűségnek örvendő kortárs előadásaiból láthatunk egy válogatást. A palicsi filmfesztivál az új európai filmekbe nyújt betekintést, és ezen belül is ráirányítják a figyelmet egy-egy alkotóra. A gyermekszínházi fesztiválra a világ szinte minden tájáról érkeznek produkciók, a szinte határtalan kreativitással készített előadások teljesen más fénybe helyezhetik mindazt, amit gyerekkorunk óta tapasztaltunk vagy gondoltunk a gyermekelőadásokról. Az Interetno fesztiválon pedig régi kézműves mesterségekkel és különböző népcsoportok táncaival ismerkedhetünk meg. Minden csak a nyitottság kérdése.
Ami a zenei fesztiválokat illeti, ne csak a nagyokra a gondoljunk. Egy zenei fesztivál akár egy hangszerre is irányulhat, ilyen a szabadkai Piano Fest, illetve a Zongorafesztivál, amely elismert zongoraművészeket lát vendégül. A rendezvények pedig a megemlékezésekre is alkalmat adnak, amelyek során fókuszba kerülhetnek művészek, alkotók. Idén emlékeztünk meg Lányi Ernő halálának századik évfordulójáról, így nagyobb figyelem irányult a zeneszerzői tevékenységére is. Ugyanakkor azon se kell például csodálkozni, ha a hangversenyek alkalmával gyakrabban hallunk Rahmanyinov-szerzeményeket, hiszen születésének 150. és a halálának 80. évfordulójáról emlékeznek meg idén a klasszikus zene kedvelői. Ha pedig a kerek évfordulóknál tartunk, idén Petőfire is emlékeztünk, születésének 200. éve alkalmából. A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központi is számos műsorral, egyebek közt egy nagy tanácskozással is a nagy költőnk életét, munkásságát vizsgálta meg szinte minden szögből. Idén sok rendezvény szólt Petőfiről. Amennyire megfoghatatlan szó a fesztiválozás, ha úgy nézzük, ez is olyan volt egészében véve, mint egy nagy fesztivál.
Nyitókép: A palicsi filmfesztivál az új európai filmekbe nyújt betekintést (Fotó: Molnár Edvárd)
