Szerdára hívták össze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése politikai és demokráciaügyi bizottságának ülését, melyen megvitatják Koszovónak az Európa Tanácsba történő felvételének kérdését is. Az eddig nyilvánosságra került napirendből kiderült, hogy a koszovói jelentéstevő arra tett javaslatot, hogy a testület hagyja jóvá a déli tartomány felvételi kérelmét, s tegyék lehetővé számára a tagságot ebben a fontos nemzetközi szervezetben. Az erről szóló információt Biljana Pantić-Pilja, a szerbiai képviselőház delegációjának vezetője is alátámasztotta a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva. A mai ülés és annak Koszovóval kapcsolatos napirendi pontja kapcsán reagált kedden Ivica Dačić ügyvezető külügyminiszter is, úgy fogalmazott, a nemzetközi közösség tagjai korábban követelték Pristinától azt, hogy alapítsa meg a szerb községek közösségét, most azonban már ettől is elálltak, s lényegében zöld fényt kaphat Koszovó tagsági beadványa. Közölte, nem másról van szó, mint egy 25 évvel, a NATO-bombázásokkal megkezdett történetnek a folytatásáról, most kell egyes országok szerint minél inkább körvonalazódnia Koszovó függetlenségének és nemzetközi szervezetekben való jelenlétének. Vannak olyan országok, amelyek nem értik, hogyan harcolhat ilyen hatékonyan Szerbia, egy kis állam a nagyhatalmak érdekei ellen, hogyan lehetnek ennek a harcnak ennyire kézzelfogható eredményei, értékelte. Dačić elmondta, ez a küzdelem folytatódik majd, ma a világ 109 országa nem ismeri el Koszovót, 84 elismeri, sokan vonták vissza korábbi döntésüket a diplomáciai harcnak köszönhetően.
A témával kapcsolatban Milovan Drecun katonai-politikai elemző, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője közölte, két olyan döntés is született, amely bizonyítja, hogy Koszovó számára voltaképpen a NATO-tagságot kívánják szavatolni a nyugati hatalmak: egyrészt nem tűzték napirendre az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a Jugoszlávia bombázásának 25. évfordulójával foglalkozó napirendi pontot, másrészt Koszovó felvételét kérelmezte az illetékes jelentéstevő az Európa Tanácsba. Drecun szerint a NATO-tagsággal azt kívánják Szerbiának megüzenni: végleg elveszítette ezt a területet, s nem is próbálkozhat soha semmilyen intézkedéssel, mert abban az esetben a NATO egésze garantálja egyik tagjának, ez esetben Koszovónak a biztonságát. A korábbi álláspont a NATO-n belül az volt, hogy Koszovó, mivel nem számít nemzetközileg elismert államnak, a Békepartnerség programjához sem csatlakozhat, most azonban, úgy tűnik, ezt a lépést egyes országok ki is hagynák, s egyenesen a NATO-ba invitálnák Pristinát Drecun meglátása szerint.
Nyitókép: Ivica Dačić/Beta
