Hetipiac alkalmával roskadoznak az asztalok, szinte minden évszakban. Most, ősszel hatalmas a kínálat még mindig a zöldségekből, ahogy szinte egész évben, ám megjelennek a szezonális gyümölcsök és zöldségek is, amelyek bizton állíthatom, hogy itt a legfrissebbek és legfinomabbak. Mégis, mi gátol meg bennünket abban, hogy hazai termelőtől, hazai, friss árut vásároljunk? Nagyon egyszerű: a kényelem. Magamat is azon kaptam, hogy szombat lévén korábban illene felkelnem, hisz piacnap van, de az ébredés nehezen megy. Az még csak hagyján, hogy az ébredés, hanem azért az ember lánya kis településen nem mehet akárhogy a piacra, ezt jól megtanították annak idején. Illik tisztességesen felöltözni és úgy a kézbe kapni a kis kosarat. És valljuk be, mennyivel egyszerűbb munka után beszaladni a boltba, ahol minden egy helyen van. Nem kell korán kelni, nem kell készülődni, hisz útba esik. És az se baj, ha vasárnap megyünk el zöldségért és répáért, amelyek a húsleveshez feltétlenül kellenek. Minden egy helyen, ki tudja, honnan származik, ki tudja, mennyit állt már a pulton, mivel fújták be, hogy hosszan frissnek tűnjön, és lehet, hogy még olcsóbb is pár dinárral, mint a piacon. Mégis, megéri ragaszkodni a piacihoz, ami garantáltan jó minőségű, hisz a termelő tudja, hogy csak egyszer veszünk meg tőle olyat, amelynek a minősége hagy némi kivetnivalót maga után. Nem mellékes, hogy az áru mellé jár néhány jó szó, a válogatás közben pedig biztos összefutunk néhány jó ismerőssel, ami az egész nap hangulatát megalapozza. Nekem megéri kimenni a piacra.
