Viharok, aszály, árvizek, elveszett eurómilliárdok: letarolta Európa gazdaságát a szélsőséges időjárás, meg hát a harmadik éve tartó háború. A kilátások sem rózsásak: az elemzők szerint ezek csak a kezdeti költségek, 2029-re a klímaváltozás miatt keletkezett közvetlen kár várhatóan eléri a 126 milliárd eurót. Ezt egyetlen gazdaság sem bírja el… Az energiaszektor számára is nagy nehézséget okoznak a felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló hőhullámok: Franciaország és Svájc kénytelen volt leállítani atomerőműveit a júniusi hőhullám idején a hűtéshez szükséges hideg víz hiánya miatt. Európa vízerőmű-termelése 2025 májusában 2017 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.
A klímaváltozás elért bennünket, ezt hallani mind gyakrabban. Jó, jó, de hogy van az, hogy nálunk, az egész térségben már ötödik éve aszály, meg kánikula, meg folyamatos terméskiesés, ezzel egyi dőben pedig az amerikai kontinensen évről évre rekordhozamok, két termés évente – meg teli spájz...
Érdekes magyarázatot hallottam a minap arra, hogy miért van a térségben, konkrétan a Duna és Tisza közében, szárazság, miért nincs csapadék. Nos, azért, mert fejünk fölött „húz el” naponta több száz, akár ezer repülőgép, itt vannak a legfontosabb útvonalak. Az átlagnál távolabbra ellátó emberek, magyarán azok, akik átlátnak a szitán, azt is tudni vélik, hogy a mind nagyobb számban telepített napelemparkok is ártalmasak, mert gátolják a különböző kisugárzások révén a felhő-, és a csapadékképződést. És akkor még meg sem említettük a temérdek mobiltelefont, autót… Ugyan ki válna meg tőlük, hogy csökkentse a globális felmelegedést?
