Az unalomig hangoztatott, „putyinizálódó, illiberális demokráciát építő orbáni Magyarországról” szóló régi vádak mellett a magyar kormány legújabb lépései – a CEU-ügy, a „civil törvény”, a nemzeti konzultáció és a jogi határzár – álltak a vita középpontjában az Európai Parlament magyarországi helyzetről rendezett tegnapi plenáris ülésének Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
Orbán Viktor megérkezik az EP brüsszeli épületébe
A liberális és baloldali európai pártcsaládokból felszólalók – köztük több ellenzéki magyar EP-képviselő, még a jobbikos Balczó Zoltán is – egyöntetűen elítélték az új magyar jogszabályokat, és azok visszavonására szólítottak fel. Sokan a legkeményebb szankció, a hetes cikk aktivizálását követelték. Több néppárti képviselő is bírálatot fogalmazott meg a magyar kormány döntéseivel kapcsolatban, amely pártcsaládnak a Fidesz is tagja. Sokan viszont kiálltak a magyar kormány politikája mellett, a magyar néppárti képviselők mellett egy lengyel képviselő, az RMDSZ tagja, Sógor Csaba, valamint több, részben euroszkeptikus pártokhoz tartozó képviselő is.
A kialakult éles, nem ritkán ideológiai felhangokkal terhelt, az időnkénti méltatlan támadásoktól, kirohanásoktól sem mentes vita ellenére a meghatározó politikai vezetők részéről a kritikus, de a meggyezés lehetőségét kereső értelmes hang volt az uralkodó. A párbeszédre való készségét hangoztatta mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Manred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője is – bár bírálattal illette a felsőoktatási törvény módosítását – azt hangsúlyozta, hogy korábbi tapasztalatok szerint a magyar miniszterelnök és a kormány mindig készen állt párbeszéddel rendezni a nézeteltéréseket.
A vitát Frans Timmermans, az EB első alelnöke nyitotta meg a nézeteltérések tisztázását szolgáló párbeszéd fontosságát hangsúlyozva, de kihasználta az alkalmat arra is, hogy ismertesse az Európai Bizottság álláspontját a nemzeti konzultációval kapcsolatban. Számos megtévesztő állítás szerepel a magyar kormány kampányában, ezért az EB „szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki az első alelnök, majd azt részletezte, hogy az EB valójában az ellenkezőjét képviseli annak, amit a nemzeti konzultáció kérdőívén róla írnak.
Ezután Orbán Viktor miniszterelnök kapott szót. Bevezető szavaiban a vita fontosságát alapvető európai értéknek nevezte, majd Magyarország gazdasági téren és az államháztartási szigor terén elért eredményeit ecsetelte, mondván, hogy Magyarország sikere egyben az Európai Unió sikere is. A magyar kormányfő emlékeztetett: 2010-ben Magyarország gazdaságilag Görögország szintjén állt, de azóta visszafizette az IMF-kölcsönt, a teljes foglalkoztatottság határán áll, csökken az államadósság, a gazdasági növekedés 4 százalék környékén van.
„Azért jöttem, hogy a vitában megvédjük a hazánkat” – mondta, miután előrebocsátotta, tisztában van azzal, hogy a tízmilliós Magyarországnak kisebb befolyása van, mint az ötszázmilliós Uniónak, de még Soros Györgynél is kisebb a befolyása, akit – bár tőzsdespekulánsként milliókat tett tönkre, és az eurónak is az ellensége – szívesen fogadnak Brüsszelben. Orbán Viktor itt arra utalt, hogy ma Brüsszelbe érkezik a milliárdos, és többek között Jean Claude Junkcker, az EB elnöke is fogadja.
A kormányfő felidézte: az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni.
Orbán Viktor: Magyarország elismerést érdemel, nem bírálatot
Alaptalannak nevezte a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádakat. Mint mondta, a felsőoktatási törvény módosítása nem tesz mást mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást. Az új magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel, és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.
A nemkormányzati szervezeteket érintő „civil törvény” kapcsán is azt hangsúlyozta, hogy az csupán az átláthatóságot szolgálja. „Csak azt akarjuk tudni, az NGO-k mögött milyen pénz, milyen érdek húzódik meg” – mondta. A törvényt az amerikai jogszabály alapján hozták meg – tette hozzá.
Hosszabban beszélt a nemzeti konzultációról, mondván, a magyarok nem szeretnék, ha az őket közvetlenül érintő ügyekről nem ők döntenének. A migrációról, a betelepítésről, a rezsiköltségről, az adózásról, a közmunkáról ne Brüsszelben hozzák meg a döntéseket – hangoztatta a magyar kormányfő.
Az Unió jövőjéről alkotott, a pártokat ideológiai alapon is szembeállító vitakérdéssel kapcsolatban kijelentette, a magyar kormány az erős nemzetek erős Európájának a híve.
„Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével” – hangsúlyozta. Mint mondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t. Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák kiküszöbölése érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezésére van szükség.
„Olyan Unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát” – emelte ki Orbán Viktor.
A kormányfő felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel, és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével. A miniszterelnök hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az Unió támogatottsága.
Az ezt követő vitában a legélesebb kirohanást most is Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője és Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője intézte Orbán Viktor és a magyar kormány ellen. Verhofstadt kijelentette, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, „zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”.
„Milyen messzire fog még elmenni Orbán? Könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” – tette fel a kérdést az írói nevek felsorolásával megpendítve az antiszemitizmus vádját is. Pittella szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az EP. Mint mondta, Orbán Viktor tudja, hogy az EP a magyar hallgatókat, a tudományt, a kutatást, a kultúrát védelmezi. A frakcióvezető szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az EU-n kívül állna.
A felszólalók között többen emlegették a régi vádat, hogy a pénzt elfogadja Magyarország, de a terhekből nem akar részt vállalni. Válaszában Orbán Viktor kiemelte, nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól.
„A kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy fogjuk be a szánkat” – fogalmazott. Elmondta, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. „Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere”– érvelt a miniszterelnök.
A migrációval kapcsolatban azt mondta, Magyarország dicséretet érdemelne, nem bírálatot, amiért védelmezi a schengeni határokat. Arra is felhívta a kritikát megfogalmazók figyelmét, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek a betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok csak áthaladni kívánnak az országon.
A kormányfő kijelentette, a magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van.
