Kedden este a Zentai Alkotóházban, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ vendéglátásában, a lap szerkesztői bemutatták a Magyar Szó három, 2016-ban megjelentetett kiadványát. A kötetbemutatón jelen volt Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Nagy Magdolna, a Naptár szerkesztője, Kabók Erika, a Hétvége melléklet szerkesztője, Fodor István, a Szórványlétben és a Menedékben című kötetek szerkesztője és Léphaft Pál, az utóbbi két könyv grafikai szerkesztője. A beszélgetést Máriás Endre, a Magyar Szó újságírója vezette.
Kabók Erika, Máriás Endre, Varjú Márta, Fodor István, Nagy Magdolna és Léphaft Pál a könyvbemutatón (Gergely Árpád felvétele)
Varjú Márta köszöntőbeszédében elmondta, úgy érzi, az anyalapban és a mellékletekben kevés hozzá a tér, hogy minden fontos témát részleteiben is feldolgozhassanak a lap munkatársai, minderre viszont nagyon jól megfelel például a Naptár, s elegendő erő van a dolgozókban ahhoz, hogy könyveket is készítsenek.
A Szórványlétben 2016. március 15-ére jelent meg. Azok a riportok kaptak benne helyet, amelyeket 2015 folyamán a Hétvége melléklet a Szórványban című sorozatában közölt. A gyűjteményben negyven olyan vajdasági település szerepel, ahol szórványban él a magyarság. Kabók Erika elárulta, a teljes szerkesztőség felsorakozott a kiadvány mögé, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy kicsit jobban megismerjük ezeket a közösségeket, és átlássuk a szórvány jelentőségét a teljes magyarság számára. Igazi korlenyomat ez a „keserédes történeteket” tartalmazó könyv, hőseinek küzdelmesek a mindennapjai, mégis ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. Az is kiderült az est folyamán, hogy javában készül már a második kötet, amely 2016 riporttermését fogja tartalmazni.
A Menedékben tavaly karácsonykor látott napvilágot, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. A könyvben azok az írások szerepelnek, amelyeket 1956-tól 2016-ig a Magyar Szó közölt a forradalomról. Többek között Dobrica Ćosić Hét nap Budapesten című naplója, Frankovics György ismertetője a jugoszláv titkos iratokról, valamint a zentai Városi Múzeum tulajdonában levő ún. „vérrel írt levél”, amely egy 1957-ben palackpostán küldött üzenet Csongrád környékén rejtőzködő, segítséget kérő emberektől. Továbbá riportok és interjúk a menekültekről, itteni fogadtatásukról, letelepedésükről, az emigrációról stb. Mivel a kötet a korabeli írások mellett visszaemlékezéseket is tartalmaz, szép keresztmetszetet nyújtva ezáltal a témáról, Fodor István hangsúlyozta, fontos volt megmenteni mindazokat az emlékeket ’56-ról, melyek néhány év múlva talán már nem lesznek elérhetőek.
A Magyar Szó Naptár a már jól bevált formában kerül idén is az olvasó kezébe. Nagy Magdolna ismertetőjében elmondta, a kiadvány, mint mindig, ezúttal is rendelkezik egy vezérmotívummal; idén a szülőföldön való boldogulás témáját járták körül, mégpedig a Prosperitati néhány nyertesét keresték föl, hogy osszák meg tapasztalataikat az olvasóval. Az olyan népszerű témák mellett, mint a humor, a receptek, a kézimunka vagy a csillagászat, helyet kapott még a mezőgazdaság, különböző művészeti témák, riport a Budapesten élő vajdasági magyarokról, a Vajdaságban elő svábokról, feldolgozták az özvegység kérdéskörét, az irodalmi témák közül pedig az Arany János-jubileumot kell kiemelni.
Végezetül Léphaft Pál osztotta meg a közönséggel pozitív gondolatait a kiadványokról, hangsúlyozva, ő az emberi történeteket tartja bennük a legértékesebbnek és a legmaradandóbbnak. Az általa tervezett borítókról csak annyit mondott, szerinte az a jó kötetborító, amely nem kérkedik, hanem elmondja, mi rejlik mögötte. A Menedékben egyébként megkapta a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2016 pályázat dicsérő oklevelét.
