Vajdaságban 2008-ban a legjobb minőségű termőföld hektárja 5 ezer euróba került, jelenleg pedig eléri a 120 ezer eurót is. A talaj egy nem megújuló erőforrás, a szakértők kiemelik, a termőföld területe évről évre csökken, a minősége pedig egyre romlik. Figyelmeztetnek arra, hogy csökken a rendelkezésre álló és a művelt földterületek száma. Az Európai Unió egy elemzése kimutatta, hogy csaknem ezer év szükséges egy centiméter termőföld kialakulásához.
A tavalyi mezőgazdasági összeírás eredményei alapján 4.073.703 hektár rendelkezésre álló termőföld található Vajdaságban, 3.257.100 hektár szántót művelnek, míg 122.257 hektár termőföld parlagon áll.
Milan Prostran agrárelemző az Euronews Szerbia hírportálnak elmondta, hogy a rendelkezésre álló termőföld területe 11 év alatt 1,2 millió hektárral csökkent, vagyis 23,81 százalékkal.
– 2012-ben 5.346.597 hektár termőföld volt, tavaly pedig 4.073.703 hektár. A 1,2 millió hektár jelentős részét infrastrukturális célokra használták fel, autópályákat, különböző létesítményeket építettek. 2012-ben 3.337.423 hektár termőföldet műveltek, tavaly pedig 3.257.100 hektárt. Ez 5,25 százalékkal kevesebb, mint 11 évvel ezelőtt. Csökkent a megműveletlen termőföldek területe is, mint 2012-ben, akkor 424.054 hektár volt, tavaly pedig 122.257 hektár. Amikor Szerbia 2008-ban megállapodást írt alá az Európai Unióval, a legjobb termőföld Bácskában 5 ezer euróba került hektáronként, jelenleg pedig 50 ezer és 120 ezer euró között mozog az ára – fejtette ki Prostran.
Rámutatott arra, hogy a termőföldjeink minősége a legjobb Európának ezen a részén, de minősége folyamatosan romlik. A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában, tőle függ a talaj minősége. Vajdaságban a talaj humuszszintje jelenleg 2 százalék körül alakul, egykor pedig 5 százalékot tett ki.
Prostran úgy véli, hogy a mezőgazdasági összeírás után részletes tanulmányokat szükséges készíteni, hogy megnézzük, melyek a kritikus pontok Szerbia mezőgazdaságában.
– Számomra 2012 óta semmi sem javult jelentős mértékben. A kritikus pontok maradtak, a termőföldeket nem művelik megfelelően, a termelékenység csökken, a növénytermesztés és a jószágtenyésztés is válságban van. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján pozitív dolgok is akadnak, például egy családi gazdaság által művelt termőföld átlagban 5,4 hektárról 6,4 hektárra növekedett – közölte Prostran.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa az Euronews Szerbia hírportálnak elmondta, hogy Szerbiában nagy területen található minőségi termőföld, de idővel elveszítheti termelékenységét.
– Ez hosszú folyamat, de nagy a kockázata annak, hogy megtörténhet, így nagy hangsúlyt kell fektetni a fenntarthatóságra. A családi gazdaságoknak gondot okoz a produktivitás, az öntözés, a különböző betegségek, nem tudnak megfelelően védekezni a viharok ellen – fogalmazott Stanić.
Rámutatott arra, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés stratégiai jelentőségű, mivel minden ország saját maga szeretné ellátni a polgárait az alapvető élelmiszerekkel.
Nyitókép: Ótos András felvétele
