Törvénytelen kivégzéssel vádolja a rendőrséget a mexikói kormány. Az illetékesek szerint egyenruhások csoportja 22 embert ölt meg egy drogkartell ellen tavaly végrehajtott akcióban.
Léphaft Pál karikatúrája
No de ki emlékszik már erre? A kormányhivatalon kívül csak néhányan. Azóta ugyanis sorozatosak az olyan véres és sokkoló események, amelyek az elmúlt tíz évben a hétköznapok részévé váltak a majdnem 130 millió lakosú országban.
Megszaporodtak a gyilkosságok és az emberrablások is. Mexikóban naponta legalább tíz ember tűnik el; a többségük soha nem kerül elő. Egy részük végül jeltelen (tömeg)sírban végzi.
A veszély mindenkit fenyeget. Függetlenül attól, hogy ártatlan vagy bűnös, fiatal vagy idős, szegény vagy gazdag.
Aki rosszkor rossz helyen tartózkodik, biztosan bajba kerül, de akkor is, ha valakinek zavarja a köreit, netán politikailag fölöslegessé válik. Akkor sem számíthat jóra, ha olyanokkal akaszkodott össze, akikkel nem kellett volna.
Hivatalosan csaknem 28 ezer olyan embert tartanak nyilván, akiknek 2012 decembere óta nyoma veszett. Emberjogi csoportok szerint a lista hiányos, mivel rengeteg bűncselekményt be sem jelentenek, sőt a rendőrség az esetek 90 százalékában eredménytelenül zárja le a nyomozást.
Talán ez lehet az oka annak, hogy az érintettek hozzátartozói, vagyis az országban mindenhol emberek tömegei igyekeznek kideríteni egy-egy eltűnt rokon vagy családtag hollétét. Munkájukat civil szervezetek is segítik. Egyik ilyen csoport a napokban közölte: a „keresők” legalább hatvan holttestre bukkantak egy tömegsírban Veracruz szövetségi államban, az ország keleti részében. A térség Mexikó legveszélyesebb vidékei közé tartozik; mindennaposak a bandaháborúk és a leszámolások a bűnszervezetek között. Alighanem valamelyik drogkartell végzett a tömegsírba helyezett áldozatokkal is.
Az idén már az ENSZ-nek is szemet szúrt az emberek erőszakos eltüntetésének gyakorlata, és az is, hogy sok esetben a hatóságok is érintettek. A világszervezet élesen bírálta a hatalom embereit, amiért nem tudják megakadályozni a jelenséget, és nem vonják felelősségre az elkövetőket. A kormányt ugyanakkor felszólította: határozottabban lépjen fel az emberrablások ellen.
A rendkívüli mértékű és kiterjedt erőszak elsősorban a drogháború következménye. A küzdelemben nemcsak az egymással vetélkedő kábítószer-maffiák, hanem az ellenük fellépő rendőrök és katonák is részt vesznek.
A rivális drogkartellek harca rengeteg ember életét tette pokollá. Alig ér véget az egyik konfliktus, máris kezdődik az újabb. Most ismét egy nagy és véres összecsapás fenyeget, miután a múlt héten rivális bűnözők elrabolták a 29 esztendős Jesús Alfredo Guzmánt. Róla elég csak annyit tudni, hogy az ország legrettegettebb drogbárójának, az éppen börtönben raboskodó Joaquín Guzmán Loerának egyik fia.
A bajt csak tetézi, hogy a hatóságok olykor összejátszanak a bűnbandákkal, amelyeknek időnként olyan elfogott személyeket adnak át, akiktől a rendőrség, esetleg egyik-másik politikus vagy helyi hatalmasság végleg meg akar szabadulni.
Ez történhetett 2014 szeptemberében is, amikor egyszerre 43 főiskolásnak veszett nyoma Iguala közelében, az ország délnyugati részében fekvő Guerrero szövetségi államban, amely hírhedt a zsiványtanyáiról. (Csak az elmúlt öt évben majdnem tízezer gyilkosságot és hatszáz emberrablást követtek el itt. A bűnesetek többsége máig megoldatlan.)
Az ügyben folytatott nyomozás megállapította, hogy a kormány intézkedései ellen tiltakozó fiatalokat a város milliomos polgármestere hurcoltatta el helyi rendőrökkel, akik azután átadták őket egy drogkartellnek. A bűnözők a rivális banda tagjait sejtve a foglyokban, gyorsan végeztek velük, majd a holttesteket elégették.
A drogkartellek mindennapos harca, bandaháborúi és a bűnszervezetek közötti leszámolások miatt sok szövetségi államban nagyon veszélyes az élet. A rettenetes állapotokat már megkísérelték felszámolni. Felismerve a szervezett bűnözés befolyását a helyi intézményekben, Felipe Calderón korábbi államfő 2007-ben háborút indított a kábítószer-maffiák ellen. Bevetette a rendőrséget és a hadsereget is.
A megtámadottak azonban nem riadtak meg, keményen visszavágtak: gyilkolták az ellenük küldött fegyvereseket, de az ártatlan és védtelen civileket sem kímélték. A megszorongatott bandák közben egymással is harcba szálltak, hogy minél nagyobb területekre terjesszék ki uralmukat. A kíméletlen küzdelemben csaknem 70 ezren vesztették életüket.
Bár a kormány néhol jelentős sikereket ért el, a kartellek eddig még mindig rendezni tudták a soraikat, pótolták a veszteségeiket. Sőt igyekeztek meggyengíteni a riválisokat, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert.
Óriási összegekről van szó. A dollármilliárdok a kábítószer illegális szállításából és értékesítéséből származnak.
Csempészni pedig bőven van mit, hiszen az Egyesült Államokba szánt latin-amerikai kábítószer-szállítmányoknak több mint a 90 százaléka Mexikón halad át. A mexikói–amerikai határon ennek legfeljebb az öt százalékát sikerül felderíteni és lefoglalni. Hatalmas üzletről van tehát szó, ami ellen az államnak sem könnyű háborúzni.
