Az elmúlt csütörtökön a zentai termelőkkel a budapesti AGROmashEXPO-n tett kirándulásunkon Mészáros Károly, a zentai önkormányzat mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsadója egy, a múlt évet értékelő sajtótájékoztatót is rögtönzött, ahol elmondta: 2015-ben a zentai önkormányzat a bérletekből befolyt összegből jelentős mértékben tudta támogatni a helyi termelőket.
Közvetlen úton 15 millió dinár vissza nem térítendő támogatással segítette a növénytermesztőket és az állattenyésztőket. Az előbbiek 12 ezer dinárt kaptak bejegyzett gazdaságonként vetőmagra, vegyszerre. Itt előnyt élveztek a kistermelők 5 hektáros földterületig. A szarvasmarha- és sertéstenyésztők 28 ezer dinárig igényelhettek állatorvosi támogatást, a juhászok pedig egy tenyészkost, amely új vérvonallal frissíti fel az állományt.
Közvetett támogatásként tekinthetünk a dűlőutak kőzúzalékkal való leszórására, amelyre az elmúlt évben a Mákosban, a Pánában és a Zenta környéki falvak határában került sor. Mindez lehetővé teszi, hogy a termelők könnyebben célhoz érjenek a munkálatok idején.
A talaj tápanyagtartalmának meghatározását az önkormányzat ingyen elvégezte, erre 1,5 millió dinárt fordított az előző évben. A nitrogén-, foszfor-, kálium- és humusztartalmat, valamint a pH-értéket vizsgálták, és ezt minden termelő megkapta, aki igényelte. Ennek segítségével felmérhették, mekkora műtrágyaadaggal startoljanak a mostani évben.
Az önkormányzat már az idén is, január 11-én kiírta az ásványinitrogén-szükséglet meghatározását az őszi gabonaféléknél és az olajrepcénél. Ennek segítségével a termelők be tudják határolni, mekkora dózisú nitrogénműtrágyát juttassanak ki a talajra a megfelelő terméseredmények biztosításához. Az intézkedésnek – a környezetvédelmi mellett – elsősorban gazdasági jelentősége van, hogy ne menjen veszendőbe feleslegesen kijuttatott nitrogénmennyiség.
Nagy népszerűségnek örvend még a réti talajok meszezése. A nehéz, kötött talajok szerkezetének javítását cukorgyári mésziszappal végzik, aminek során fellazulnak, jobb lesz a vízgazdálkodásuk, a táplálékfelvétel is eredményesebb lesz a növények számára, nem utolsósorban pedig a munkálatok is sokkal könnyebbé válnak a talajon. A módszernek Zentán már hagyománya van, és azért is jelentős, mert a mésziszap egyébként a cukorgyár számára hulladéknak minősül, a mezőgazdaságban viszont jól hasznosítható. A gyár vállalta, hogy felrakja szállítóeszközökre az anyagot, az önkormányzat pedig fedezte a szállítási költséget, tehát a termelő feladata már csak annyi volt, hogy neki kellett szétszórnia a hektáronkénti 4 tonna mésziszapot.
Az önkormányzat továbbá a mezőgazdasági utak karbantartására vásárolt még egy traktorvontatású útgyalut is. Az elképzelések szerint minden minden falu kapni fog egy ilyet Zenta község területén, az első pillanatnyilag Felsőhegyen található. A gép egyébként télen alkalmazható a hó eltúrására az utakról.
