Az influenza vagy nátha heveny, erősen ragályos betegség, amit az influenzavírus okoz. A tünetek elsősorban a légutakra korlátozódnak. A betegség leggyakrabban rövid ideig tart, a veszélyeztetett csoportoknál viszont komplikációkhoz vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1971 óta állandó felügyelet alatt tartja az influenza terjedését, a lehetséges epidemikus és pandemikus járványok miatt. Ezek a téli időszakra – októbertől márciusig – jellemzőek, amit a következő tényekkel lehet magyarázni: maga a vírus kiemelkedően ellenálló a hideg környezetben, és az emberek ilyenkor gyakrabban tartózkodnak zárt terekben.
Az influenzavírusnak három típusa van: A, B és C típus. Mindegyiknek több altípusa ismert (H, N). Az influenzavírus A típusa okozza a legkomolyabb panaszokkal és legsúlyosabb szövődményekkel járó világjárványokat. A B típus rendszerint enyhébb, regionális szintén jelentős járványokkal terjed, míg a C típusú vírus jellemzően kevesebb megbetegedésért felelős. A kórokozó szerkezetében folyamatosan létrejövő apró változások miatt világszerte újra és újra járványokat idéz elő, és egy korábban átvészelt fertőzés nem véd hatékonyan a következőtől, emiatt évente kell új oltóanyagot előállítani.
Az influenza forrása maga az ember, legtöbbször azok, akik a betegség tüneteit mutatják. Emellett nagy jelentőséggel bírnak a tünetmentes, illetve a betegség enyhe tüneteit produkáló személyek is, akik nincsenek ágyhoz kötve, így gond nélkül terjeszthetik a fertőzést. A vírus a légutakon keresztül terjed, orr-, illetve torokváladékkal. A megfertőződés után 1–4 nappal jelentkeznek az első tünetek. A vírusra hasonlóan érzékeny mind a két nem és minden korosztály. Gyakoribb a gyerekeknél, de náluk a gyógyulás is sokkal gyorsabb. Az idősebbeknél a felépülés elhúzódhat, ami fizikai és mentális kimerültséggel, nehéz koncentrációval és ún. influenza utáni depresszióval társulhat.
Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?
Ahogy már szó volt róla, mindenki megbetegedhet, de persze vannak olyanok, akik könnyebben megfertőződhetnek, és szövődmények is nagyobb számban jelentkeznek náluk. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a személyek, akiket idült betegségeik miatt kezelnek (szív- és érrendszeri, légúti, vese- és idegrendszeri), az immunrendszer gyengeségében szenvedők (AIDS-es, dializált és immunoszuppressziós betegek), egészségügyi dolgozók és mindazok, akik nagyobb közösségekben tartózkodnak (idősek otthonában, szociális központokban), és végül, de nem utolsósorban, a 65 évnél idősebb személyek.
Hogyan ismerjük fel az influenzát?
A betegséget hirtelen kezdet jellemzi. Az első tünetek: izom- és ízületi fájdalmak (tipikusan a hátizmokat érintik), hirtelen felszökő, magas láz (38–40 Celsius-fok), hidegrázás, rossz közérzet, fejfájás. Különböző felső és ritkábban alsó légúti tünetek jelennek meg: orrdugulás (gyakran orrfolyás nélkül), torokfájás, rekedtség, száraz, irritáló köhögés, mely nagyon kimerítő. Előfordulhat, hogy a köhögés idővel hurutossá válik. Két- három nap után a láz csökenni szokott, a gyengeség, kimerültség és ízületi fájdalmak viszont még két hétig is jelen lehetnek. A veszélyeztetett csoportoknál lehetségesek a betegség komplikációi a vírusos fertőzés terjedése, illetve egy másodfokú bakteriális felülfertőződés (szinuszgyulladás, középfülgyulladás, bronchitis, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás) miatt. A komplikációkra gondolni kell, mikor a láz pár napon belül nem csillapodik, váladékossá válik a köhögés, vagy fulladás jelentkezik. Az influenza és a megfázás (vagy nátha) között az egyik legjellemzőbb különbség, hogy a náthás beteg állapota lassan alakul ki és rosszabbodik, a megfázás esetén rendszerint alacsonyabb láz vagy hőemelkedés tapasztalható, nem jellemző tünet az izomfájdalom vagy a fejfájás, ugyanakkor vezető panasz lehet a tüsszögés.
A helyes kezelés
Általános és sajnos kifejezetten rossz szokás, hogy bármilyen légúti tünet megjelenésekor a betegek nagy többsége azonnal antibiotikum után nyúl. Ez téves berögződés, mivel az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, és ilyenkor egyúttal károsak is, mivel a későbbi, bizonyítottan bakteriális eredetű megfertőződésnél, amikor valóban szükség lesz az antibiotikumra, a kialakult rezisztencia miatt már nem lesznek hatásosak. Az influenzánál általában tüneti kezelést alkalmazunk. Magas láz esetén lázcsillapítót, száraz köhögésre különféle szirupokat, meleg italokat és kamillatea párájának inhalálását szoktuk ajánlani. Hatásos az antioxidánsok bevitele is, C-vitamin formájában. Magát az influenza vírusát az immunrendszer fogja hatástalanítani, és lényegében ez a folyamat nem igényel semmiféle terápiát. A tünetek elhúzódása esetén legjobb, ha szakemberhez fordulunk, aki vizsgálat alapján megállapítja, hogy esetleg bakteriális felülfertőződésről van-e szó, ami a betegség elmélyülését okozta. Ebben az esetben már indikált a megfelelő antibiotikum szedése, szigorúan az előírt adagolásban és időtartamban. Mai rohanó világunkban sajnos sokan nem helyeznek kellő hangsúlyt a pihenésre, ugyanakkor a betegség kezelésében kiemelten fontos a fentiek mellett az ágynyugalom.
Hogy lehet elkerülni a fertőzést?
Vakcináció. Az egész lakosságra kiterjedő vakcináció nem elfogadott, és se egészségügyi, se pedig gazdasági szempontból nem lenne alátámasztott. Az oltás elsősorban a veszélyeztetett kategóriának van fenntartva, hogy ezáltal is csökkentsék az influenza és az idült betegségek komplikációi kialakulásának veszélyét. A WHO a világban aktuálisan jelen levő vírusfajták alapján minden évben előterjeszti a vakcinák összetételét, így aztán minden évben új védőoltás van forgalomban. Nálunk már folyik az idei vakcináció, inaktív, háromkomponensű oltással. Fontos kiemelni, hogy maga az oltóanyag teljesen biztonságos, nem okozhat megbetegedést, mivel nem tartalmaz élő vírusokat.
Az influenzafertőzést a terjedése miatt (levegő) nagyon nehéz általános higiéniai intézkedésekkel megakadályozni. A lakosságnak a téli hónapokban, a járvány idején nem ajánlott a hosszabb idejű tartózkodás zárt helyiségekben és közösségekben, illetve a tömegközlekedés használata. Otthon gyakrabban kell szellőztetni, rendszeresen fűteni a szobákat és kerülni az esetleges légszennyezést.
