2023. február 8., szerda
Sinkovits Péter

Sinkovits Péter

Zentán születtem 1946-ban. 1970-ben lettem hivatásos újságíró, a Dolgozók hetilap szerkesztőségben, a Magyar Szóhoz 1975-ben kerültem át, a művelődési rovat élére. Napilapunknál irányítottam a belpolitikai rovatot is, valamint szerkesztettem a Kitekintő meg a Tiszavidék oldalakat. 1985-től négy éven át lapunk főszerkesztője voltam, majd egy évtizedig az újság budapesti tudósítója. Nyugdíjaztatásom után tárcaíróként maradtam a lapnál, ezekből Verkli címmel meg is jelent egy válogatás, a kötetet az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozta. Ma már szinte kizárólag a művelődési témák érdekelnek. Ténykedésemet méltányolva megkaptam a Magyar Szó életműdíját, valamint az Aranytoll díjat. A Magyar Szó az életem volt – és maradt.

Cikkeim:

Régi dolgaink

ZEUSZ IDEGES. Minapi interjúban egy belgrádi színházi szakember állítja, a régi görög drámákban minden megtalálható, az is, ami mára érvényes.

Csalimesék

Bevallom, rosszul áll a szénám a mesékkel. Lévén használaton kívül – felejtem őket. Már keverem a Hamupipőkét meg a Hófehérkét, ki hagyta el a cipellőjét, és melyikük harapott mérgezett almába. A...