2022. június 30., csütörtök
Máriás Endre

Máriás Endre

Jó időben, jó helyen, 1982-ben, Zentán születtem, az általános és középiskolai tanulmányaimat is a Tisza-parti településen végeztem. A Zentai Gimnázium tanulójaként kezdtem el újságírással foglalkozni, főként a Képes Ifjúság hasábjain, majd az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatójaként kerültem közelebbi kapcsolatba a rádiózással, amely szerelem azóta sem halványult el, ahogyan az írás iránti szenvedélyem sem. 2004-ben a Képes Ifjúság főszerkesztője lettem, majd 2010-ben kerültem át a Magyar Szóhoz, ahol előbb a Művelődés és a Tiszavidék rovat újságírója, majd a Tiszavidék rovat szerkesztője és a zentai szerkesztőség vezetője lettem, jelenleg pedig a Magyar Szó főszerkesztő-helyetteseként segítem a kollégáim munkáját. Igyekszem sokféle módon hozzájárulni közösségünk megmaradásához és fejlődéséhez, ezért több szervezet és helyi médium munkáját is koordinálom, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként pedig a vajdasági magyar újságíró-társadalom újjászervezéséért és folyamatos fejlődéséért szállok síkra. Az elmúlt években a tanulás öröme is újra megérintett, aminek köszönhetően andragógusi, okleveles andragógusi, valamint okleveles kulturális mediátori végzettséget is szereztem. Minden területen, amelyen dolgozom, emberekkel foglalkozom, nekik segítek, őket támogatom. Az újságírásban is elsősorban az emberközeli témákat kedvelem, amelyek feldolgozása révén olvasóinknak mélyreható üzeneteket, továbbgondolható gondolatokat, vagyis maradandó élményeket adhatok, illetve mindeközben magam is többé válhatok. Büszke vagyok arra az elképesztően nagy szellemi tőkére, amit a Magyar Szó magáénak tudhat, éppen ezért munkatársaimmal együtt nap mint nap arra törekszünk, hogy az elődeink által megteremtett hagyományt méltó módon őrizzük meg és vigyük tovább. Hagyomány, hitelesség, megbízhatóság – számomra ezt jelenti a Magyar Szó.

Cikkeim:

A puff

Hét különböző kiadvány porosodik társas magányában jó ideje az ágya melletti puffon, meséli mosolyogva egykori kedves évfolyamtársam, hozzátéve, van közöttük gyakorlófüzet, könyv meg szótár is....

Megoldások

Mindig van más megoldás. Azt hiszem, ezt valamennyien megtanultuk az elmúlt évek során, hiszen megannyiszor kerültünk olyan helyzetekbe, amelyekben akarva-akaratlanul arra kényszerültünk, hogy...

Hova tovább?

Hova tovább? Ez volt az a kérdés, amire – akármennyire is negédesen tették fel – talán a leginkább összeszorult a gyomrunk, amikor még pályaválasztás előtt álló kamaszokként azt hittük, mindent...

Nénik

Még a vécére is autóval jár, elevenítette fel a minap az egyik kedves barátom alig néhány éves korából azt a mondatot, amelyet a vizualitást már akkoriban is előtérbe helyező gyermekként nem igazán...

Az átverés

„Huszonhat évesen. Soha nem késő. Köszönöm mindenkinek, aki támogatott az utamon" – posztolta a minap az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon egy közismert magyarországi celeb, aki...

Sz�kesfeh�rv�r, 2022. �prilis 24.
II. Andr�s kir�lyi aranypecs�tj�nek m�solata az Aranybulla monument�lis eml�km�v�n a sz�kesfeh�rv�ri Cs�csos-hegyen 2022. �prilis 24-�n, azon a helyen, ahol a hagyom�ny szerint egykor kihirdett�k. Nyolcsz�z �ve, 1222. �p

Játékok

Van az a játék. A játék, amelyet a saját nevünkkel szoktunk játszani, és amelyet általában különféle tréningeken alkalmazunk.

Húsvét

Már hetekkel korábban megkezdte a készülődést a nagy napra. A gondosan kiválasztott versikét együtt gyakorolták az édesapjával, hogy mire szüksége lesz rá, semmilyen nehézséget ne okozzon neki az...

Boldogságkeresők

hután, az ország, amely nem viselkedik a lakosaival bután, jutott eszembe az évekkel ezelőtt valamilyen baráti összejövetelen megfogalmazott, akkor talán

Eltemetett emlékek

„Amíg élünk, nem felejtjük el ezt a napot. Elkezdődött! Erre ébredtünk reggel… Mint egy szörnyű katasztrófafilmben, csak ezt nem nézzük, hanem átéljük. Nem tudni, meddig tart, mi lesz a vége… Jó...

Utazás a jövőbe

„MZ/X, jelentkezz!” – csengenek ismerősen sokunk fülében még ma is Mézga Aladár szavai.

Egy kis környezetváltozás

Nemcsak nem nyerte el kollégái tetszését a környezete egyedibbé varázsolására tett kísérlete, hanem egyenesen le is hurrogták amiatt, mert megpróbált a valóságosnál látványosabb, színpompásabb...

A futópad

A karanténkilók lefaragása komoly kihívások elé állítja majd, tudatosodott alig néhány héttel a karantén bevezetése után az egyik kedves ismerősömben, aki, mivelre szeret

A szelfibot

Ahhoz, hogy egy gyermekben kialakulhasson az igény arra, hogy szükség esetén megpróbáljon segítséget nyújtani másoknak, ráadásul mindezt ne azért tegye, mert fontos számára, hogy milyen...

A piros tornacipő

Az ajándékba kapott vadonatúj piros tornacipő jelentette neki az egyik legnagyobb meglepetést az elmúlt hetekben, mesélte az egyik kedves barátom, aki az államtól kapott támogatásból vásárolta meg...

A lehetőségek éve

Bármire képes vagyok! Állítólag ez az a mondat, amelyet 2022-ben ismételgetnem kell majd ahhoz, hogy bevonzzam a jót az életembe,

A kristályangyal

A csodák határtalan birodalmának zegzugos útvesztőket rejtő, kissé talán félelmetesnek tűnő, mégis különleges élmények végeláthatatlan forgatagával kecsegtető díszes kapuja tárult fel előtte,...

A mindentudó após

Ő már mindent megtanult, amit meg akart tanulni, mondta megkérdőjelezhetetlen magabiztossággal az egyik kedves barátom leendő apósa,

A selyemnadrág

Bárcsak volna kétszázezer dollárja, mondja nagyot sóhajtva az egyik kedves barátom nagymamája, akinek szavaira először ügyet sem vetek...

Az impulzusvásárló

Ő egy igazi impulzusvásárló, állapította meg magáról némiképp megnyugodva és hátradőlve az egyik kedves kolléganőm, aki saját bevallása szerint is rettenetesen szeret vásárolni, igaz, aztán kissé...

A döntés a mi kezünkben van

Minden bizonnyal sokunk előtt még ma is ott lebeg a gyermekkorunkból szüleink azon féltő figyelmeztetése, miszerint ne töltsünk túlzottan sok időt a televízió előtt, hiszen sokkal értelmesebb...

Az írónő nagymamája

Nem ismerek magamnál különb embert, mondogatta állítólag önmagáról viszonylag gyakran, ellentmondást nem tűrő magabiztossággal az egyik neves magyar

Másként is lehet?

Fiatalokból álló társaság ül a kávézó asztalánál, kedvesek, vidámak, sugárzik belőlük az életerő, mégsem élvezik igazán az együttlétet, nem beszélgetnek, legalábbis egymással nem, helyette a...

A régi szép idők

A régi szép időkben, mondogatjuk kissé nosztalgikus hangszínnel meg múltba révedő tekintettel, amikor arra gondolunk, mennyi, mai szemmel már pusztán egy-egy könnyed legyintéssel elintézhető és...

A közös nevező

„A külhoni magyar újságírók örömmel nyugtázták, hogy a 2005-ben létrejött, határokon átívelő szakmai szervezet az elmúlt tizenöt évben bebizonyította

Üzenetek a múltból

Nyilvánvalóan mást jelentett akkor, és mást jelent ma, évtizedes, személyesen megélt élet-csatákkal a hátam mögött, ugyanúgy, ahogy mást jelent az egykori iskolám is, az intézmény, amelyben...

Meseparancsok

Gyermekkoromban imádtam a meséket. Tudom, ezzel nem mondok különösebben nagy újdonságot, hiszen csaknem minden gyermek így van ezzel. Legfeljebb a mesék

Értékeink vonzásában

Ünnepeljük együtt utazással a turizmus világnapját! Ezzel a címmel érkezett levelem a minap az egyik népszerű internetes portál munkatársaitól azzal a magyarázattal, hogy szeptember 27-e, a...

Nézőpontok

„Ó nincs, a zsebemben nincs semmi, / Ó nincs, a szívemben nincs senki, / Ó nincs, a boromhoz nincs szódám, / Ó nincs, a kezdethez nincs kódám..." – énekli az egyik közkedvelt dalában Lóci, az...

Bácsi(k) a biciklin

„Bácsi a biciklin, teker és kacsingat. Nem kell már fűteni, örül a Tavasznak…” – elevenednek fel az emlékezetemben a Specko Jedno egykori népszerű dalának sorai, amelyeket annak ellenére is...

Sokarcú igazságok

A hír szent, a vélemény szabad, verték a fejünkbe még az újságíró-iskola legelső leckéi között az egyik legkézenfekvőbb és egyben legfontosabb aranyszabályt, amelynek jegyében egyszer majd a

A megszolgált bizalom

Már néhány nappal a tanévkezdés után olyan erőteljes fáradtság tapasztalható egyes középiskolás diákokon, mint máskor a téli szünidőt megelőző időszakban, mesélte a minap az egyik pedagógus ismerősöm.