Küke (Kukujevci) Szerémségben, a Tarcal-hegység déli lejtőin, Šidtől 12 kilométerre, délkeletre fekszik. Első említése még a XIII. században történik, és mint nagy horvát falut emlegetik. Évszázadokig
2023. február 8., szerda
Kabók Erika
1958-ban születtem Bácsgyulafalván. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szereztem tanári és könyvtárosi diplomát. 1984 óta vagyok a Magyar Szó dolgozója. Pályám során voltam a művelődési rovat és a szabadkai rovat szerkesztője és újságírója, jelenleg a Hétvége szerkesztője és a szabadkai szerkesztőség vezetője vagyok. 2003-ban a szerkesztőség az év újságírójának járó díját nekem ítélte oda. 2008-ban pedig a Délvidék legjobb magyar újságírójának járó elismeréssel, a Napleány-díjjal tüntettek ki. 2015-ben a magyar köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Aranykeresztje kitüntetéssel jutalmazott, 2018-ban a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületétől kaptam meg az Év Újságírója díjat, 2019-ben a Magyar Szó életműdíjasa voltam, 2020-ban pedig Szabadka város Pro Urbe díjjal ismerte el sok évtizedes munkámat.Cikkeim:
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus...
Bácstóváros egy nagyon fejlett szerb falu volt, 1753-ban már volt iskolájuk, szerb nyelven oktatták itt a diákokat,1810-től tűzoltóegyesületük volt, 1910-ben állandó orvosi ellátás volt a faluban,...
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus...
A bácsi községhez tartozó Bácsújlak a legelső sváb település a Vajdaságban. A németeket 1733-ban telepítették ide. A falu alapításának 200. évfordulójára 1934-ben egy Szentháromság-szobrot...
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus...
A Zombor melletti Küllőd (Kolut) a török időkben a szultán csapatainak fontos táborhelye volt. A mohácsi csatára is innen indultak, itt keltek át a Dunán, akárcsak ezt megelőzően a nándorfehérvári...
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus...
Kerény Bácsgyulafalva mellett van. Zombortól mindössze 13,5 kilométerre, keletre.
Ikonikus képek lebegnek a szemem előtt: az első tanyaszínházasok 43 évvel ezelőtt gyalog mentek a dűlőutakon, előttük vagy utánuk a csacsifogat, s megérkezésükkor a falu népe pálinkával,...
Furcsa dolog a telefon csengése: van, amikor az ember egykedvűen, vagy a lehető legnagyobb természetességgel fogadja, és van olyan is, amikor gyűlöli a jól ismert hangot. Hangulatunktól,...
Szabadka egy kis ékszerdoboz, mondják gyakran az ide látogatók.
A szerbiai reformátusság legnagyobb temploma Bácsfeketehegyen van. Még a Kunhegyesről 1785-ben ide települt ősök építették a 34 méter hosszú és 13 méter széles, impozáns épületet, amelynek...
Miklós Hajnalka 17 évvel ezelőtt került a Magyar Szó szerkesztőségébe. A kíváncsiság vezette az újságírás felé.
A karácsony hangulatát, illatát, ízét, varázslatát kaptam útravalóul a családomtól. A konyha nem volt kidíszítve, csak egy gyertya égett. A szobában volt egyetlen karácsonyfa, mégis ünnepi hangulat...
Ilyenkorra már ki van suvickolva a lakás, aki munkaviszonyban van, az már egyik-másik délután elkészítette a karácsonyi aprósüteményeket is. Nálunk az a mondás járja, hogy zserbó nélkül nem...
A legzöldebb városok, mint például Zombor, ilyenkor mutatják a legszebb arcukat. A simogató napsütésben ragyognak az aranyszínűtől, okkersárgától a vérvörösig terjedő színben pompázó lombruhák. Az...
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után elsősorban a nyugati határ felé indult meg a menekültáradat. A déli határ felé nagy számban csak azt követően érkeztek meg az országot elhagyni...
Nem véletlenül mondjuk, hogy a Gyöngyösbokréta meg a Durindó a vajdasági magyarság legtömegesebb és legszínvonalasabb népzenei rendezvénye. Szívet és
Nem véletlenül mondjuk, hogy a Gyöngyösbokréta, meg a Durindó a vajdasági magyarság legtömegesebb és legszínvonalasabb népzenei rendezvénye. Szívet és
