Forgatom a helyenként egérrágta dokumentumokat, olyan háromnegyed évszázadosakat. Egyik húsjegy, a másik zsírjegy, a harmadik disznóvágási engedély, a negyedik beszolgáltatási fölszólítás. Az is...
2022. június 30., csütörtök
Fodor István
1953-ban születtem Zentán, Fölsőhegyen lakom. 1977-ben az újvidéki Magyar Tanszék végzős hallgatójaként kezdtem dolgozni a Magyar Szó zentai szerkesztőségében. 1987-től a Tiszavidék melléklet, majd oldal szerkesztője voltam. 2007-től a Kitekintő, 2012-től ismét a Tiszavidék rovatot szerkesztettem. 2018-ban nyugdíjba mentem. Hét évtized címmel 2014-ben megjelent a Magyar Szó hetvenéves történetét bemutató kötetem, emellett a Magyar Szó által kiadott hat könyvet szerkesztettem. Újságírói/szerkesztői tevékenységemért, a magyar nyelv és kultúra megőrzésében végzett szakmai munkásságomért számos elismerésben részesültem. Egyebek mellett Magyar Arany Érdemkereszttel, Aranytoll életműdíjjal és Zenta Pro Urbe életműdíjával tüntettek ki.Cikkeim:
Ledobatja magunkról a harmincfokos hőség a gúnyát, itt a korai nyár, eközben úgy viszik az emberek a fatelepekről a fát és a szenet, mint a cukrot. A hasonlat helyénvaló, mert ha van tüzelő, akkor...
Keveseknek jutott olyan szerencsétlen sors, hogy a nemzettársak egyharmada egyik napról a másikra az anyaország határán kívülre került. Nem vándoroltak ők, csak az országhatárok.
Három bronzlány a lakótömb előtti téren. Kezüket az égre emelik, tekintetük is arra fordul. Angyalian könnyednek tűnnek, egyikük mintha a táncból kívánna a magasba emelkedni, éppen föllebben a...
Különc – süthetnénk rá a bélyeget, de hát nem volna igaz, mert miféle különcség az, ha valaki az ezredfordulót megelőzően, a hatvanas években egy kis faluban kisgyerekként éppen kanásznak áll. Pap...
Panaszkodnak a boltba járók, hogy folyton áraznak a kereskedők, azaz cserélik az árcédulákat. Minden drágul, mondják, bár ez nem egészen így van, de hát gyakran nem is a tényeken múlnak a dolgok,...
Múltkorjában, amikor az oroszok az egykor lerobbant, de inkább fölrobbant csernobili atomerőmű környékét lőtték, szépnek nem nevezhető emléket idézett a különben sosem szép háború így, május 1-je...
A kislány a zenetorony iránt érdeklődik. Olyan „emeletes” szerkezet ez, amelyen bakelitlemezt lehet hallgatni, lejátszható rajta magnókazetta, fölvétel is készíthető, meg rádióként is üzemelhet –...
Most éppen némák a harangok. Az a kettő is, amelyeket egykor a toronyban bámultam és hallgattam meg. Ott igazán csak hallgatni lehet, mert ha fölzúgnak, egymás szavát úgysem értené az ember,...
Mintha az ember igazán csak a bajokról, a megpróbáltatásokról tudna hűen és hosszasan mesélni, akár a sajátjai azok, akár máséit adja tovább. Az örömök szégyenlősen
Szombat óta véglegesnek tekinthető a 199 tagú magyar parlament összetétele: 135 képviselője lesz a kormánypárti koalíciónak, 57 az ellenzéki összefogásnak, 6 a Mi Hazánk Mozgalomnak és 1 a német...
Könnyen lehet, hogy a választási kampány közeli rokoni viszonyban áll a reklámokkal.
Látni vélem öreganyót, amint esti félhomályban a vályogból rakott, nálunk sporhetnak mondott sparhelt előtt bóbiskolva csutkával tüzelget. Megtermett a
Ünnepet ül ma a nemzet. Nem önfeledten, inkább gondterhelten. Mert a forradalom és szabadságharc elindulásának évfordulóját beárnyékolják korunk gondjai, a jövőnkről is döntő események.
Összejött a család, vendéglőbe indultak vacsorára. A fiatalabbak kezükbe sem vették az étlapot, ők McDonald’sot akartak.
Az anyanyelv életelem, tisztelettel és oltalommal kell viseltetnünk iránta. Senki nem veheti el tőlünk, ha mi nem kótyavetyéljük el. Minderről szól a mai világnap.
Belefütyül a vonat a csendes februári sötétségbe, miközben nyugtató zakatolása lassul, majd az állomásról továbbindulva ismét szaporázza „lépteit”. Másfél kilométernyi távolságra tőlem naponta fél...
Sosem tudtam igazán mit kezdeni a nyilván a fiatalokat terelgető szólammal: légy önmagad! Az ifjúság köreiből is talán azokhoz szól a közhellyé ismételt
Réges-régen olvastam a könyvet a tanyákról és pusztulásukról, de még magam előtt látom a képet: akasztott fekete kutya lóg egy oszlopon. Elkeseredést és tehetetlenséget is áraszt a fotó. A tanya...
Azt hiszem, a világ tökéletesen van megalkotva; amit az ember rontott rajta, az már az ő vétke. Úgy érezhetjük, hogy az esztendő hossza is éppen annyi, amennyi
Csikorgós idő volt, olyan rendes karácsonyi, hóval és faggyal.
Csak úgy odaveti – mármint ide, nekem – a régi időkből visszamaradt kitartó újságolvasó ismerősöm: Miért nem írtok már riportot a gazdagokról is? Aztán sorolja a korábbi és újabb írásokat a...
Könnyen lehet, hogy egész év folyamán sem jut el több játék a gyerekekhez, mint ilyentájt, karácsony környékén. Különösképp, ha beleszámítjuk még a serénykedő Mikulást is.
Konzervatív ellenforradalmat kell szervezni – hallom itt is, ott is, mert úgy félrebillent a világ, hogy kifordulni készül önmagából, s ha megteszi, letarol minden eddigit.
A gyerek még csak a kétéves korhoz közelít, de apró ujjával már meghajtja a számítógép egerének a kerekét, és rámutat egy ikonra, hogy „azt”. Régóta nem
Gyerekkorban, meg talán fiatalon is, úgy sejtem, mindenki izgalommal olvas regényt, várva a végkifejletet: csak nehogy meghaljon Winnetou! „Benne vagyunk” a történetben, együtt élünk a hőssel....