2023. március 31., péntek
Jenei Klementina

Jenei Klementina

2016 óta dolgozom a lapnál magyarkanizsai tudósítóként, a helyi történések követése mellett öröm számomra, amikor egy nagyobb interjút vagy riportot készíthetek. Gyakran visszanyúlok a gyökereimhez, és jóleső érzés, amikor olyan emberekről írhatok, akik kemény, kétkezi munkával és talpraesettséggel, némi furfanggal, de a régi értékekhez ragaszkodva élik az életüket. Kihívás számomra az is, amikor művészemberek tárják fel előttem lelkük egy-egy szegletét. Mindez együttvéve olyan szépen kisimul, hogy belőle az élet rajzolódik ki, amit írásaim által megmutathatok másoknak is. Tanulmányaimat itthon végeztem, Oromra, Szabadkára, majd Újvidékre jártam, és a szavak szeretete mindig jelentős szerepet töltött be. Bár az évek során, amikor megtanultam, szavakkal mennyi mindent el lehet érni, vagy le lehet rombolni, a tettek fontossága is bebizonyosodott, ezért rendszerint olyan interjúalanyokat keresek, akiknél a szavak és a tettek ugyanazt mondják.

Cikkeim:

Lankadt pite vagy tatár bifsztek?

Könnyed esti szórakoztató programot keresve a tévében szinte csak főzőműsort lehet találni. Valóságshow-szerű gasztronómiai csudaság vagy egész estét betöltő versengés, időre, kapkodva főzés....

Körben és közösségben halad a munka, ami feltölt, kikapcsol és új lendületet is ad (Fotó: Gergely Árpád felvétele)

Régi mesterségek új köntösben

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény épületében olyan sokféle tevékenység folyik, hogy azt nemcsak számon tartani, hanem még felsorolni is nehéz lenne. Pezseg az élet, mert bár...

Eurokrém és mákos kalács

Egy, állítása szerint Marokkóból érkezett, húszéves forma migráns uzsonnája, csemegéje vagy vacsorája ez: eurokrém és mákos kalács. Hogy éppen melyik, nem tudni, mert, közös nyelv híján, egy mukkot...

Pokrócba bújva

Puha, rózsaszín takaró fonódott körém, és egy picike kislány illatos haja pihent meg a vállamon egy őszi késő délelőttön. Elképzelni ennél nyugalmasabb pillanatot nem is tudtam volna, minthogy...

Fotó: Gergely Árpád

Van, ami nem változik

Ami nem változik és nem is változott a harminc év alatt, amióta az oromi Milutinovity Attila és családja, először szülei, majd ő maga is elkezdett ciroktermesztéssel foglalkozni, az maga a...

Hurrá, nyaralunk?!

Bárhol sort keríthetünk egy jó nyaralásra, de nem árt, ha ott homokos strand és tiszta vizű tenger van, legalább is a nagy átlag erről álmodik. De valóban csak egy tengerpart adhatja meg azt a...

Hobbiból hivatás

Családi örökség a méhek szeretete, amely egészen addig fejlődött, hogy a horgosi Pilisi Attila mára százhúsz család méhet gondoz, és hobbiból hivatássá vált számára a méhészet. Mint minden egyes...

Ki a hibás?

Jó és rossz hangulatunkat egyaránt foghatjuk az időjárásra. Ha süt a nap, jött a front, azért fáj a fejünk, ha hideg van, behúzódunk, nincs kedvünk kimozdulni, ha fúj a szél, akkor azért nem, ha...

A kispiaci templom keresztjén akkor is madár ült

Aki hallja, imádkozzon!

Új lélekharang kerül hamarosan a kispiaci temetőbe, melyet hosszas fejtörést és utánajárást követően sikerült kieszközölnie a helyi közösség vezetőségének a civil szervezetek összefogásával és...