2023. június 2., péntek

Hszi hivatalosan is bevonult a Kremlbe

Putyin: A kínai béketerv segítheti az ukrajnai konfliktus rendezését

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta először kereste fel Moszkvát a kínai elnök. Hszi Csin-ping tegnap hivatalos megbeszélést folytatott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel előző nap, érkezése után, is találkozott és órákon át négyszemközt tárgyalt. Ezúttal ismét napirendre került az ukrajnai háború, az orosz–kínai kapcsolatok fejlesztése és több téma is a Kreml Szent György termében.

Mozgalmas napja volt tegnap Hszi Csin-ping kínai elnöknek Moszkvában, ahová 24 órával korábban érkezett háromnapos, hivatalos látogatásra. A vizit második napján előbb Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel találkozott, majd kijelentette: előzőleg Pekingbe invitálta vendéglátóját, Vlagyimir Putyin orosz államfőt, akivel már hétfőn, Moszkvába érkezése napján négy és fél órát tárgyalt négyszemközt. A Kreml szerint „nagyon alapos és komoly” megbeszélést folytattak, s közben vacsoráztak.

Putyin megerősítette: megvitatták a Peking által februárban javasolt 12 pontos tervet „az akut ukrajnai válság rendezésére”. (A kínai dokumentum sok általános elvet tartalmaz, de nem foglal magába részletes javaslatot a 13. hónapja dúló háború befejezésére.) A tárgyalás helyszínéül szolgáló Kremlben az orosz elnök közölte: mindenkor nyitottak a tárgyalásra (Ukrajnáról). Vendége pedig hangsúlyozta: Peking stratégiai célja változatlanul a kapcsolatok fejlesztése és erősítése Moszkvával.

Az orosz kormány székházában tett látogatásakor Hszi arra kérte Misusztyint is, hogy „mielőbb látogasson Pekingbe, és alakítson ki szoros együttműködést Li Csiang új kínai miniszterelnökkel”. Misusztyinnal találkozva Hszi hangsúlyozta, hogy Kína „előnyben részesíti az Oroszországgal fennálló mindenre kiterjedő stratégiai partnerséget”. Misusztyin azt emelte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok új szakaszba lépnek.

Putyin és Hszi hivatalos megbeszélésére tegnap került sor a Kreml Szent György termében, ahol ismét órákig tartott a találkozó, amelynek napirendjén több téma szerepelt, kezdve az ukrajnai háborútól a kétoldalú kereskedelemig, a gazdasági, az energetikai és a haditechnikai együttműködésig. Putyin biztosította vendégeit, hogy országa tudja biztosítani Kína növekvő energiaigényét. Ezzel összefüggésben egyeztettek a Szibéria Ereje-2 gázvezetékről is. Hozzáfűzte: Moszkva támogatja, hogy az ázsiai és a latin-amerikai országok kínai valutát, azaz jüant használjanak az egymás közti kereskedelemben. Hszi erre azt mondta, hogy Kínának és Oroszországnak „szorosan együtt kell működnie az új célok elérése érdekében”.

Az orosz és a kínai küldöttség előbb szűk körű, majd kibővített összetételben tárgyalt. Ezután két közös nyilatkozat aláírása következett. Az egyik „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítésére”, a másik „a kínai–orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervére” vonatkozik. Más dokumentumokat is aláírtak, főként a gazdasági együttműködésről.

Putyin a közös nyilatkozatokból azt emelte ki, hogy Oroszország prioritásnak tekinti a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat Kínával. Kijelentette: a két ország tovább fejleszti az együttműködést a pénzügy, a szállítás, a logisztika és az energiaellátás területén. Hozzáfűzte: Oroszország segít atomerőműveket építeni Kínában.

Putyin azt is elmondta, hogy „a kínai béketerv több rendelkezése alapul szolgálhat az ukrajnai konfliktus rendezéséhez, amikor arra a Nyugat és Kijev készen áll”.

A megbeszélést követően Hszi tiszteletére díszebédet adtak, üzletemberek részvételével.

A moszkvai csúcstalálkozóról a Kijev legfontosabb nyugati szövetségesének tartott Egyesült Államok is kifejtette véleményét. Már az első napon felszólította Hszit, hogy Putyint vegye rá csapatai kivonására Ukrajnából. A Fehér Ház szerint a tűzszünet nem elégséges, mert az azt jelentené, hogy az orosz erők továbbra is a meghódított ukrán területeken maradnának.

Nyitókép: AP via Beta felvétele