Tavaly először történt meg, hogy a szél- és napenergia adta az Európai Unió országai villamosenergia-szükségletének csaknem a negyedét. Az Ember független éghajlati kutatóintézet becslése szerint 2023-ban további 20 százalékkal csökkenhet a fosszilis gáz használata.
Az EU területén működő szél- és naperőművek termelték 2022-ben a tagországokban elhasznált villamos energia 22 százalékát, tehát többet, mint amennyit a szén- (16%), illetve a gázalapú (20%) áramtermelés biztosítani tudott – közölte a napokban megjelent legújabb jelentésében az európai kutatóközpont. Európának az Ukrajna elleni orosz támadásra adott politikai válasza a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázása volt. „Most a gázkereslet gyorsabb csökkentésére összpontosítanak, ezzel egyidejűleg a széntől való fokozatos megszabadulás is cél, ami azt jelenti, hogy a tiszta energia egyre nagyobb arányú felhasználása felé haladunk” – állapítják meg a jelentés készítői.
(Fotó: Beta/AP)
Az Ukrajna elleni invázió és az orosz gázcsapok fokozatos elzárása után Európa hatalmas mennyiségekben volt kénytelen hajókon érkező, cseppfolyósított földgázt beszerezni, és ismét meg kellett nyitnia szénüzemű villanyerőműveit, ám nap- és szélenergia nélkül sokkal több szénre lett volna szükség. Most mutatkozott meg igazán, mekkora szerepe van a zöld energiának, amikor a gázválsággal egyidejűleg a számos atomreaktor leállítása miatt villamosenergia-válság is kialakult. Igaz ugyan, hogy a szénüzemű áramtermelés 2021-ben és 2022 első felében 7 százalékkal növekedett, de a múlt év utolsó négy hónapjában már visszaesett a széntüzelésű erőművek teljesítménye. A nap- és szélerőművek energiatermelésének korábban nem tapasztalt méretű növekedése jelentős mértékben enyhítette az atom- és vízenergia hiányát – olvasható egyebek között a jelentésben, melynek összeállítói szerint nem kell attól tartani, hogy a szén mint energiaforrás ismét nagyobb teret nyer.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai arról tanúskodnak, hogy Európában néhány hónappal ezelőtt Izlandon volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya, főként a geotermikus erőforrásainak köszönhetően. Az ország teljes energiaellátásának 89 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. A második helyen Norvégia áll a zöld energia 49 százalékos részvételével, majd Albánia és Lettország következik a tavalyi listán, mindkettő a teljes energiamix 42 százalékát vízerőművek, bioüzemanyagok és hulladék, valamint, szél, napenergia és egyéb források kombinációjából állítja elő. Albániában a vízerőművek aránya a legjelentősebb, Lettországban pedig a hulladék a legfőbb forrás. A skandináv országok, Svédország, Finnország és Dánia szintén a lista elején áll, a bioüzemanyagokra és a hulladékra helyezve a hangsúlyt. Montenegró a nyolcadik helyet foglalja el, utána Ausztria és Horvátország következik.
Nyitókép: (Fotó: Beta/AP)
