Az inflációnak még koránt sincs vége, a válság csak ezután következik – nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára. Rámutatott arra, hogy amiben most vagyunk, az vihar előtti csend.
– Derűlátó lennék, ha azt mondanám, hogy tudom mi történik a világban, mikor ér véget az ukrajnai háború. A konfliktus sajnos csak fokozódik, egyre több ország kapcsolódik be, és ez a válság a meleg idő miatt elhúzódott – közölte Savić.
Hozzátette, hogy senki sem tudja megmondani, meddig tart a válság, lesz-e még háború vagy nem, de gazdasági szempontból a világ egy része legalább tíz évet visszafejlődött. A legnagyobb kár Ukrajnát és Oroszországot éri, s ez főleg az emberéletekben mérhető, gazdasági szempontból viszont inkább Európa szenved. Szavai szerint Európa szerencséje, hogy enyhe az idei tél, de még így is több évre lesz szüksége, hogy kilábaljon a válságból. Savić úgy értékelte, hogy Európát jelenleg infláció és recesszió is sújtja, vagyis úgynevezett stagfláció alakult ki, s ez a legrosszabb állapot, amibe egy gazdaság belecsúszhat. Kiemelte, hogy évtizedekig az olcsó pénz időszaka uralkodott, ami magas foglalkoztatást eredményezett, valamint növekedett a bruttó hazai termék (GDP), a külföldi beruházások, a külkereskedelem.
Most azonban magas az infláció, és a leggyakoribb intézkedés megfékezésére a kamatlábak növelése, ami meg kell hogy állítsa a keresletet. Ez az intézkedés azonban kedvezőtlenül hat a termelésre – fogalmazott Savić.
Az országok az infláció ellen küzdenek, ennek azonban a termelés és a fizetések csökkenése, a munkások elbocsátása az ára. Rámutatott arra, hogy az előrejelzések szerint az idei év energetikailag nehezebb lesz.
(Fotó: Ótos András)
– Azt látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggyengítsék Oroszországot, mivel számításuk szerint ha nem lesz bevétele kőolajból és földgázból, csökkenni fog a gazdasági ereje, s így kevesebbet háborúzhat. Ez azonban téves elképzelés, mivel a világ nem csak a Nyugatból áll – fejtette ki Savić.
Hozzátette, hogy a „másik világ” azt érzi, amit mi Szerbiában vagy Európában, megértette, hogy a probléma a nyugati országokkal van, s hogy ők diktálják a gazdaságot, a politikát, a sportot és minden mást.
Rámutatott arra, hogy szerinte a világ nem szeretne ilyen módon létezni, és ez új konfliktusokhoz vezet. Nem tartható fenn az, hogy az országok támogatást adnak a földgázhoz és az áramhoz, és segítenek a polgároknak és a gazdaságnak kilábalni a válságból.
Ennek következményét mi is gyorsan megérezzük. Szerbia a válság miatt sok pénzt elköltött, most valahonnan kérnie kell, s ennek következtében eladósodik.
Az energiavállalatok reformjával kapcsolatban elmondta, hogy a Szerbiai Villanygazdaságot (EPS) nem szükséges magánosítani, állami tulajdonban maradhat.
– Nélkülözhetetlen szakembereket foglalkoztatni, és nem a saját politikai pártunkból odaállítani valakit. Az elmúlt időszakban 600-700 millió eurót költöttünk behozatalra. Szerbiának energetikai szempontból nagy problémái lesznek, mivel a szénbányát nem lehetséges két hónap alatt megnyitni, hiszen ez egy folyamat – fogalmazott a közgazdász.
