Nem váltotta be tavaly novemberi ígéretét a mezőgazdasági miniszter, és a gazdák december végéig sem kapták meg a múlt évre nekik járó támogatások egy részét – jelezték az ország több részéből is a termelők, köztük Predrag Veljković is, a Kraljevo környéki Pekčanica faluból.
– Jelena Tanasković azt mondta, hogy újévig mindent kifizetnek, de nem így lett, most újabb határidőket emlegetnek, meg az eAgrar rendszer bevezetését, ami rendben van. De mi van az állam tartozásával? – kérdezi Veljković. Neki több nagygazda is elmondta, hogy a törzskönyvezett állatok után sem kapták meg a támogatást. – Ezeknek az embereknek iskolás gyerekeik vannak, érkeznek az áramszámlák stb., de miből fizessék ki? Nem tudom megérteni: a pénzügyminiszter azt hangoztatja, hogy devizatartaléka, aranykészlete, mindene van az államnak, akkor hát miért tartozik a termelőknek? Mindenre futja, csak a szerencsétlen szerbiai paraszt számára nincs pénz?
(Fotó: Beta)
Veljković az N1-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a szerbiai paraszt egyszerűen eltűnőben van. Az állam eltörölte a behozatali hízómalacok védővámját, az agrárminiszter pedig kijelentette, hogy az állam stratégiai célja az állatállomány növelése. „Hogy lehet stratégiai cél a húsbehozatal ahelyett, hogy a hazai termelőket segítenék? Sajnálatos, hogy mi folyik itt – szögezte le a tejtermelő, aki naponta 100 liter tejet ad át, és közvetlenül érinti az is, ami újabban a tejügyben történik, ti. hogy a tejgyárak csökkentették a felvásárlási árat, mert jobban megéri nekik külföldről vásárolni a nyersanyagot. „Lengyelországból és máshonnan vásárolt tej van a boltjainkban. A miniszter éppen a tejtermelőkkel folytatott egyik megbeszélésen azt állította, hogy a behozatali tej jobb minőségű a hazainál. Kedves miniszter asszony, azok a tehenek GMO-takarmányon élnek, hogy lehetne a tejük jobb a szerbiai tejnél? – tette fel a kérdést a sajtón keresztül Veljković gazda. Közép-szerbiai falujában régebben három-négy nemzedék tagjai is együtt éltek a háztartásokban, ma onnan is elvándorolnak a fiatalok, vagy egyszerűen felhagynak a gazdálkodással, ehelyett a német Leoni kraljevói kábelgyárában vállalnak munkát.
– Segítsen nekünk, tejtermelőknek is az állam úgy, ahogy segít a Leoninak és más külföldi beruházóknak, hogy legyen saját tulajdonú tejgyárunk. Biztosítsa nekünk is az állam az infrastruktúrát, mint nekik, találja meg számunkra is a legjobb helyet a tejüzem megnyitásához, és fizesse az általunk alkalmazott munkásokat! – adta meg a megoldást Veljković.
