2024. április 23., kedd

Topolya krónikása

Helytörténeti kincsekkel, filmes eszközökkel gyarapodott Topolya Község Múzeuma

Egri József (1935–2009) amatőr filmes életcéljának tekintette szeretett szülővárosa eseményeit dokumentálni, az utókor számára megőrizni. Szerteágazó munkásságát Topolya 2005-ben Pro Urbe díjjal hálálta meg. A napokban felesége, Egri Irén úgy döntött, hogy néhai férje hagyatékát Topolya Község Múzeumának ajándékozza. Az értékes és helytörténeti szempontból páratlan gyűjtemény nemcsak filmes felvételeket, fotónegatívumokat és digitális képeket tartalmaz, hanem ma már ritkaságnak számító, szakszerűen megőrzött kamerákat, fényképezőgépeket is.

–Férjem művészlélek volt, intarziákat is készített, de a végzettségének köszönhetően több topolyai vállalatot és a postát is igazgatta. Aktív filmes éveiben együtt követtük le a Topolya hétköznapjait és ünnepeit meghatározó eseményeket. Ő filmezett, kamera nélkül szinte nem lehetett látni a városban, én pedig fotóztam. Eleinte 8 mm-es filmekre vételezett, ezek a tekercsek hárompercnyi felvételt örökítettek meg, és Németországba küldte őket előhívatni. Maga ragasztotta össze a kockákat, a fesztiválokra, szemlékre pedig ízléses dobozba csomagolta külön a képet és külön a hangot – elsősorban zenei aláfestést – tartalmazó tekercseket. Aztán a szuper 8-asra, majd a 16 mm-esre váltott. Ez utóbbi eszközzel tudósítója, operatőr-újságírója volt a közép-bácskai eseményekről a Belgrádi, illetve az Újvidéki Televíziónak 1969–76 között. Amikor a régi filmes módszereket felváltották a digitális eszközök, akkor a filmek utómunkálata, vágása rám hárult – kezdte a beszélgetést Egri Irén, majd arról is mesélt, hogy néhai férje Jugoszlávia egész területén, illetve külföldön is nagy tiszteletnek örvendett az amatőr filmesek körében. Erről tudósít például Borivoj Milosavljević Ljudi sa četri oka című antológiája is, mivel egyebek mellett a szerbiai, valamint a vajdasági amatőrfilm-szövetség elnökeként is helytállt. 1989-ben Zágrábban rész vett a világ amatőr filmeseinek találkozóján, valamint több hazai, magyarországi és más ország szemléjére is nevezett filmjeivel.

Egri József filmezés közben

Egri József filmezés közben

–Elsősorban Topolya eseményeit örökítette meg, digitális készülékével nagy örömmel látogatott el például Bajsára, ahol a helyi néphagyományokat vette filmre. Jelen volt a Film-Múzeum civil szervezet és a topolyai televízió alapításánál, filmes alkotóműhelyt hívott életre, sőt országos szintű amatőrfilm-fesztivált is szervezett többedmagával Topolyán. Férjemmel bejártuk az egész Jugoszláviát, így az Adria-parti városokban szervezett amatőr szemléket is. Emellett kamerájával elutazott Vukovárra is, amikor szétlőtték, dokumentálta a menekültek érkezését is Topolyára. Ekkor már VHS-szalagra vételezett – tette hozzá Egri Irén.

A Topolya 20. század végi múltját dokumentáló mozgóképes hagyatékot Vastag Gazsó Hargita főmuzeológus, múzeumpedagógus vette át, akitől az iránt érdeklődtünk, hogy mi lesz a sorsa a hagyatéknak.

– Egri József a hatvanas évek végén vette meg az első kameráját, ekkor kezdődött meg amatőr filmes munkássága, ami 2009-ig, haláláig bontakozott ki. Mivel autodidakta módon tanulta a filmezést és a fényképezést, szakkönyveket vásárolt, amelyek most a múzeum birtokába kerültek. Intézményünk elsődleges célja leltározni, illetve szakszerűen digitalizálni ezeket a régi, kincset érő felvételeket. Ez igen komoly és időigényes feladat lesz, ami után szeretnénk közkinccsé tenni. Mindezt a virtuális térben tudjuk elérni, és több nyelven szeretnénk a tartalmakat nyilvánosságra hozni. Ezáltal nemcsak a szerzőre és stábjára emlékezünk, hanem a község múltjának a kutatási körét is bővítjük. Modern eszközökkel a jelenbe visszahozzuk a múltat – nyilatkozta a muzeológus, aki arról is szólt, hogy a helytörténeti értéknek számító mozgóképes tartalom mellett ma már muzeális értékű filmes eszközök is az intézmény tulajdonába kerültek: 8 mm-es, szuper 8-as és 16 mm-es filmek, régi képek, fotónegatívumok, díjak, filmes és fényképészeti szakkönyvek, analóg kamerák, fényképezőgépek, fénymérők és szűrők.

– Egri József munkái által felidézhetjük, hogyan villamosították Topolyát, hogyan aszfaltozták a Fő utcát, miként nézett ki az egykori topolyai városkép. Egykori bajsai disznótorokat is felidézhetünk, néprajzi hagyományokat, sőt a lovasjátékokról is remek felvételeket kaptunk. Külön értéket képviselnek azok a díjak és elismerések, amelyeket Egri József az egykori Jugoszlávia filmfesztiváljairól kapott amatőr filmesként – mondta végül Vastag Gazsó Hargita.

Nyitókép: Egri Irén a múzeumnak ajándékozott gyűjteménnyel, köztük a Bolex kamerával (Vastag Tibor felvétele)