2024. április 25., csütörtök

Kit illet meg a lefagyasztott embrió?

Hét nő küzd azért, hogy férjének halála után is elvégezzék a mesterséges megtermékenyítést

Jelenleg hét nő és egy férfi „harcol” a bíróságon azért, hogy szülővé váljon, mivel a törvények hiányossága akadályozza őket ebben. A mesterséges megtermékenyítésről szóló törvény nem számolt azzal, hogy a lombikbébi-program során a házastársak egyike elhunyhat, így jogorvoslat, de egyelőre bírósági gyakorlat sincs arra, hogy a lefagyasztott embriót a megözvegyült házastárs megörökölheti-e, illetve ha megörökölte, elvégezhető-e beültetése, vagy ezért külföldre kell utazni, és egyelőre a klinikák sem tudják kiadni a lefagyasztott embriót, mert a törvény gátat szab ennek.

Ana Marković is már csaknem egy éve küzd azért, hogy az ő és férje biológiai anyagából kifejlődött embrióihoz hozzáférhessen, annak ellenére, hogy férje halála után hatályos bírósági ítélettel rendelkezik: az embrió jogos örököse. Elmondása szerint a klinika nem meri a lefagyasztott embriókat kiadni, attól tart ugyanis, hogy az állam megbünteti. Polgári perre került sor és az alapfokú bíróság a klinika javára döntött, annak ellenére, hogy tudták, ha ilyen döntést hoznak, a lefagyasztott embriókat megsemmisítik. A nő a felső bírósághoz fordult, és attól sem retten vissza, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bíróságon kérjen jogorvoslatot, ugyanis az állam éppen azon alapjogában akadályozza, hogy szülővé válhasson.

Már az egészségügyi minisztériumot is felkereste, ahol a polgári pert látták egyedüli megoldásnak. Amíg a Biomedicina Igazgatóság a törvényt egyféleképpen tolmácsolja, a jelenlegi egészségügyi miniszter elhatárolódik a kérdésben, mondván, nincs kellő információja, ez jogi kérdés, ő pedig orvos. Annak ellenére, hogy a probléma nyilvánvaló, a minisztérium egyelőre nem foglalkozik jogorvoslásával.

Aco Manojlović, a nő ügyvédje rámutatott, a mesterséges megtermékenyítést szabályozó törvényben ugyan van egy ilyen szakasz, miszerint az adományozó az, aki a saját szaporítósejtjeit adományozza a mesterséges megtermékenyítés folyamatában, és az adományozó halála után a klinika kötelessége az adományozott sejteket megsemmisíteni. Ám Marković esete más, ugyanis nem adományozóról van szó, hanem a házaspár saját biológiai anyagáról és – miként az ügyvéd is hangsúlyozta – létező embrióról, nyolc hét után magzattá váló többsejtű embrióról, így nem alkalmazható a szaporítósejtek adományozását tiltó szabály.

Ana Marković az N1 televízió műsorában rámutatott, a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó törvény azon szakaszai is gondot okoznak, amelyek arról szólnak, hogy a mesterséges megtermékenyítésben csak élő személy sejtjeit tudják felhasználni, ugyanis azt is tévesen tolmácsolják az illetékes szervek, ugyanis néhai férje sejtjeit életében használták fel. Majd feltette a kérdést, miután most lehetővé vált, hogy spanyolországi, hozott anyagból kifejlődött embriót használjanak fel a mesterséges megtermékenyítésnél, miért nem használhatja saját férje és saját embrióját.

Marković kiemelte, a problémát az ő és a többi nő esetében is nehezíti az idő múlása, ami a mesterséges megtermékenyítésben kulcsfaktor.

Nyitókép: Illusztráció/Istock