2024. április 26., péntek
PIROS CERUZA

Inkább billió legyen

Nem könnyű bánni a nagy számokkal. (Olykor még a kicsikkel sem.) Helyesírási szempontból gyakran okoznak gondot, de helyenként nyelvi kérdéseket is fölvetnek. Mindennek részben az az oka, hogy a mindennapi életben nagy számokkal (összegekkel) ritkán „találkozunk”, mondjuk százmilliókkal vagy milliárdokkal, ezért nehezen fogja föl az ember, hogy mennyit is tesznek ki ezek pénzben, méterben, kilogrammban. A szatirikus Parkinson törvényében arról is olvashatunk, hogy valamelyik döntéshozó szerv két és fél perc alatt „megvitatta” és jóváhagyta az atomreaktor építésére szolgáló tervet, amely beruházás tízmillió font értékű, majd a háromszázötven fontba kerülő biciklifészerről negyvenöt percet vitatkoztak. Mert ez az összeg mindenki számára kézzelfogható, persze emellett a biciklifészer építéséhez többet is értenek a honatyák, mint az atomreaktorhoz.

Azt mégsem állíthatjuk, hogy például az utóbbi évtizedekben nem akadt dolgunk százmilliárdos tételekkel, hiszen a múlt század kilencvenes éveiben az ötszázmilliárdos volt a legnagyobb címletű bankjegyünk, és ez a szó szoros értelmében kézzel fogható összegnek számított. Igaz, hogy általa nem kerültünk sokkal közelebb az ötszázmilliárd fogalmához, csak azt tapasztaltuk meg, hogy a végén már egy fabatkát sem ért.

Ha van fogalmunk a nagy számok tartalmáról, ha nincs, a sajtóban bizonyos határig rendszeresen szerepelnek. Neve is van mindegyiknek, de úgy tűnik, hogy használatukban a százmilliárd, illetve a billió valamiféle mérföldkő lett: a szövegekben a billiót mindinkább az ezermilliárd váltja föl. Bár itt-ott az is előfordul, hogy ezermillió szerepel a milliárd helyett. Úgy vélem – bár a megítélés bizonyosan szubjektív –, hogy a billió, a billiárd, esetleg még a trillió használata is könnyebbé teszi a megértést, mint az ezermilliárd, tízezermilliárd vagy a százezermilliárd. Különösképp nehezíti az olvasó dolgát a vegyes használat. Íme két idézet a sajtóból: „…a háború alatt elszenvedett, több mint 1,3 billió euró összegre rúgó lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.” A másik: Az online értékesítés éves forgalma tavalyelőtt lépte túl először az ezermilliárd forintot, 2021-ben pedig jócskán 1300 milliárd forint fölé nőtt.” E két utóbbi összeg egybillió, illetve 1,3 billió, azaz egybillió-háromszázmilliárd forintot jelent. Ha nehezen is tudjuk fölfogni ezeket a hatalmas mennyiségeket, legalább az összehasonlítást megkönnyíti. Nem biztos, hogy sokra megyünk vele, de esetünkben például ránézésre megállapíthatjuk, hogy a lengyel háborús veszteség euróban ugyanannyi volt, mint tavaly a magyar online kereskedelem forintban.

Még tovább nehezíti a megértést, ha tizedes szám is szerepel az összegben: Egy 2017 szeptembere óta működő lengyel parlamenti munkacsoport a kártérítés összegét 6,2 ezermilliárd złotyiban állapította meg.” A „hat egész kéttized ezermilliárd” helyett a „hat egész kéttized billió” érthetőbbnek, könnyebben áttekinthetőnek tűnik.

Némely magyarázat szerint ezeket a nagy számokat az amerikai angol másképp képzi, még a brit angoltól is eltérően, ami kavarodást okozhat, ezért alkalmazzák a magyarban is mostanában inkább a milliárd helyett az ezermillió és ehhez hasonló kifejezéseket. Megjegyezzük azonban, hogy ez legfeljebb a szövegfordításban lehet hibás, ha pedig helyesen értelmezi a fordító, akkor a magyar szövegben a „hagyományos” elnevezés már nem okozhat félreértést, akár billióként, akár ezermilliárdként ültetik át magyarra, mivel ugyanazt jelentik.

A nagy számok írásmódja – sőt a kicsiké is – helyesírási kérdéseket is fölvet. A fentebbi példákban a szövegszerzők vegyes írásmódot alkalmaztak, azaz számjegyek és betűk kombinálásával írták le a pénzösszegeket. Valószínűleg nincs is rá szabály, hogy a „nem egészen kerek” nagy számok írhatók-e ilyen módon. Az e-nyelv a következőképpen tárgyalja a kérdést: „Sem akadémiai helyesírási szabályzatunk, sem az Osiris Helyesírás nem tartalmaz erre vonatkozó tájékoztatást. Ezek alapján akár helytelennek is mondhatnánk a vegyes írásmódot, de a célszerűség jegyében mégsem kellene teljes egészében elvetnünk. A 25 millió, 12 milliárd típusra mindenképpen szükség van, hiszen sok nullát kiküszöbölhetünk ezzel a vegyes írásmóddal.”

Kis számok esetében zavaró, az olvasást megnehezítő is lehet az ilyen változat. Olvashattuk például az újságban, hogy 47 ezer 420 dinárt sikerült összegyűjteniük” bizonyos célra. A magyar helyesírás szabályai szerint arra következtethetünk, hogy ez nem helyes. Érdemes idézni az egész 290. pontot, bár a végére került az idevonatkozó mondat: „A számokat írhatjuk betűvel is, számjeggyel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincs általános szabály. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor, például: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós szókapcsolatban szerepel, például: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában, például: 388 személy részére, 65 téglát; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében, például: du. 5 órakor, 2890 Ft, 15 méter szövet. S végül számjeggyel írhatjuk a háromjegyűnél nagyobb kerek számok előtagját, például: 107 ezer, 6 millió.”