2024. április 20., szombat

Évekig várnak műtérdre

A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap hivatalos adatai alapján (december 16-án) összesen 66 282 személy volt várólistán. Átlagosan 249 személlyel nő azoknak a személyeknek a száma naponta, akiknek valamilyen vizsgálatra, beavatkozásra lenne szükségük. A hivatalos statisztika szerint 3106 személy kapott ellátást a várólistáról, további 4195 páciens a listán kívül és a múlt pénteken 1428 személyt töröltek a várólistáról, amelyen legtöbben a térdprotézis (20 190), a műforgó beépítése (14 474), illetve a szürke hályog eltávolítása (13 029) miatt várnak.

A Vajdasági Klinikai Központban a legrégebben listára vett személy 2016 januárja óta vár csípőműtétre. Jó esetben a napokban műtik meg, legalábbis az előjegyzés szerint. Ám van több olyan páciens, aki már hat éve várja, hogy sorra kerüljön, őket majd csak a jövő év elején műtik. Ennél rosszabb helyzetben van az a páciens, aki már 2015 szeptembere óta vár térdportézisre, és majd csak az év végén kerül sorra, vagy akiket utána vettek nyilvántartásba szintén ebben az évben, és majd csak februárban, vagy márciusban számíthatnak a beavatkozásra. Nem sokkal jobb a helyzet a belgrádi Banjica Ortopéd-sebészeti Betegségek Intézetében sem, hiszen van, akit 2017-ben vettek listára, majd csak jövőre, májusban számíthat a műtétre. A Katonai Orvosi Akadémia (VMA) esetében pedig például van, aki még 2010 óta vár térdprotézisre, és majd csak 2024-ben kerül sorra. A hivatalos várólista szerint ebben a kórházban az előjegyzések már 2024-re és 2025-re szólnak, azok esetében is, akik az idén kerültek várólistára.

(Illusztráció - Pixabay.com)

(Illusztráció - Pixabay.com)

Az egészségügyi miniszter fel akarja számolni a várólistákat, első lépésben hamarosan már nemcsak a hónap első öt napjában lehet időpontot kérni, hanem egész hónapban lehetőség nyílik majd erre. Ez azonban csekély megoldást hoz a páciensek és az egészségügyi intézmények számára, hiszen a logika szerint ez majd csak még inkább felduzzasztja a várólistákat. Danica Grujičić a napokban az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) műsorában rámutatott, hogy a várólisták felszámolását abban látja, hogy az egészségügyi dolgozóknak munkaidőn kívül is részt kell vállalniuk a gyógykezelésben, amit a minisztérium külön díjaz majd. Elképzelései szerint munkaidő után és hétvégeken is végezzenek műtéteket.

Az egészségügyi szakszervezetek figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy vannak olyan szakorvosok, akiket már nem lehet tovább terhelni, és ezek közé tartoznak a sebészek is, akik a leginkább tudnának hozzájárulni a várólisták csökkentéséhez.

Zoran Ilić, a Függetlenség egészségügyi és szociális védelemmel foglalkozó ágazati szakszervezetének elnöke a Danas napilapnak elmondta, vannak olyan orvosok, egészségügyi nővérek és technikusok, akik a munkájuk természete miatt rövidített munkaidőben dolgoznak, ők nem vállalhatnak kiegészítő munkát. Így a radiológusok és a radiológiai technikusok 30 órát dolgozhatnak hetente, de a sürgősségi szolgálat dolgozóinak, a mentőszolgálat dolgozóinak, a neonatológián, a sebészeten, a nőgyógyászaton, a szülészeten dolgozóknak sem lenne szabad 35 óránál több munkát vállalniuk. Ő kiemelte, hogy a miniszter asszony javaslatai ugyan nem rosszak, hiszen a páciensek érdekeit szolgálják, ám más megoldásra van szükség. Szerinte az alkalmazottak számának növelésére lenne szükség, új szakorvosok foglalkoztatására és a fizetések emelésére. A munkaidőn kívüli plusz munkáért ugyanis alig érzékelhetően kapnak több fizetést az egészségügyi dolgozók, miközben az orvosok a kórházakban már így is le vannak terhelve.

A jelenleg érvényben levő előírások szerint az egészségügyi dolgozó a rendes munkaidején felül annak egyharmadában végezhet kiegészítő munkát a saját, illetve más intézetben, attól függetlenül, hogy azt magán, vagy állami egészségügyi intézetben végzi.

A várólisták a korábbi években is nagy gondot okoztak, ám a koronavírus-járvány, amikor hónapokra leálltak bizonyos orvosi beavatkozások, többek között a műtétek is, csak elmélyítette a problémát. A helyzet kialakulására a szakorvoshiány is kihatással volt. Nincs elegendő sebész, és továbbra is nagyon kevés az altatóorvos, a neurológus, a gyermekgyógyász és a szemorvos is.