2024. március 19., kedd

Újraszentelték a bajsai Kálváriát

Összefogással újult meg a kegyhely

Kálváriaszentelő ünnepséget tartottak Bajsán. A faluban a temető közelében található dombon lévő Kálváriát éveken át fokozatosan újították fel, mígnem elnyerte jelenlegi formáját. Az idén sikerült a szobrok restaurálását is befejezni, így teljesen megújult a 188 éves építmény. Jézus és a két lator a keresztfán, Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János szobra alkotja a szoboregyüttest, mely alatt a Bajsai Vojnits család néhány tagjának sírja is megtalálható. Az újraszentelést ft. Tóth József plébános végezte el, a helyi katolikus hívek is szép számban megjelentek.

Az első, az eredeti Kálváriát Bajsán 1817-ben hozták létre, ennek a helyére Bajsai Vojnits Máté adományából építették a jelenleg is állónak az elődjét. Vojnits Mátét a végakarata szerint itt temették el, itt nyugszik még a család néhány tagja.

Damján Zsolt bajsai kántor elmondta, hogy 1834-ben épült ez a Kálvária, egyszerű sóskúti terméskőből, amely könnyen megmunkálható, ugyanakkor az időjárás gyorsan kikezdi. Régebben úgy próbálták megvédeni, hogy állandóan átfestették, tették azt azonban sokszor jó szándékkal, ám szakszerűtlenül. 2002-ben volt egy nagyobb felújítás, de az időjárás megint kikezdte a Kálváriát, majd 2012-ben egy átvonuló vihar kidöntötte az egyik lator keresztjét. Vojnits Máté akkori táblabíró építtette a szabadkai Szentháromság-szobrot is, alapított Bajsán egy szegényházat és kórházat is, amelyet később Szabadkára költöztettek át. Ez mind 1833–34-ben történt. A kántor úr szerint a földbirtokos valószínűleg érezte a földi lét végének közeledtét, mert abban az évben meg is halt. A templomba rengeteg kegytárgyat, oltárképet vásárolt, oltárt is emeltek az ő költségén. 1947-ben viszont betiltották a szertartásokat itt a Kálvárián. A búcsút is akkor tiltották be, ezt onnan tudja a jelenlegi kántor, mert a nagyapja volt akkor a kántor, aki mesélt neki azokról az időkről. A tiltás miatt szertartásokat nem lehetett végezni, de helyi asszonyok mindig kifestették, gondját viselték a szoboregyüttesnek. 2002-ben azonban már nagyon elhanyagolt állapotba került, akkor az egyházközség összefogott a helyi közösséggel, és felújították. Bádoglemezzel borították be a kereszteket, ami akkor jónak mutatkozott, de sajnos nem bizonyult megfelelő megoldásnak, mert rozsdásodott, elzárta a pára útját, még jobban tönkrementek a keresztek. 2012. július 29-én délután öt órakor egy nagy vihar az egyik lator keresztjét is kidöntötte. Akkor a helyi közösség, valamint Topolya község és a hívők összefogtak, és ahogyan az anyagi források és az időjárás lehetővé tették, kijavították. Három új kereszt épült, a régieket nem lehetett megmenteni, a homokkő feszületek helyére betonkeresztek kerültek.

Ft. Tóth József plébános rámutatott, hogy a bajsai helyi közösség, valamint a topolyai önkormányzat támogatása nélkül nem újulhatott volna meg a Kálvária. A falu vezetősége és lakossága is szívén viselte a Kálvárián ügyét, sokan a lehetőségeikhez mérten adományokkal is hozzájárultak a Kálvária és környéke rendezéséhez. A korpuszok kiöntéséhez a ft. Fazekas Ferenc akkori topolyai plébános által rendelkezésükre bocsátott öntőformákat használták. Most ugyanolyanok a korpuszok, mint a topolyai Kálvárián. Köszönetet mondott az egész közösségnek, mert körülbelül egymillió dinárba került a felújítás, aminek felét Topolya község és a helyi közösség adta, a másik felét a bajsaiak adták össze önkéntes adományok formájában.

A 89 éves Bégel András, a falu tekintélyes polgára, nyugdíjas rajz- és matematikatanár önkéntes munkával festette be a korpuszokat. Az újraszentelő ünnepség után hálaadó szentmisét tartottak a Nagyboldogasszony nevét viselő helyi római katolikus templomban.

Nyitókép: Megközelítőleg egymillió dinárba került a felújítás, aminek felét Topolya község és a helyi közösség, a másik felét a bajsaiak önkéntes adománya biztosította. Az újraszentelést ft. Tóth Józs