2023. február 4., szombat

Jövőre csökken az infláció (?)

Az infláció kétharmadrészt behozatali, vagyis az energia és az élelem világpiaci ára 65-70 százalékban határozza meg a hazai pénzromlás mértékét. Jövőre számítunk az infláció gyorsuló ütemű csökkenésére, 2024-ben pedig a várt értékekhez való visszatérésére – közölte Ana Ivković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzóhelyettese a 22. Belgrádi Gazdasági Fórum egyik panelvitájában, melynek résztvevői azt a kérdést feszegették, hogy átmeneti jellegű-e az infláció, vagy „azért jött, hogy itt maradjon”.

Ivković kifejtette, hogy az infláció az ukrajnai háború előtt, a koronavírus-járvány kitörése után keletkezett, amikor a kínálat nem tudta követni a világpiacon hirtelen megnövekedett keresletet, ezért ellátási gondok ütötték fel a fejüket. Az ukrajnai háború csak tetézte a bajokat, tovább súlyosbította a helyzetet. A központi bankok többsége eleinte úgy ítélte meg, hogy a válság rövid életű lesz, a háború elindítása után azonban mindinkább állandósult. A bankkormányzó-helyettes kiemelte, a jegybank monetáris politikájának köszönhetően a dinár akkor is stabil maradt, amikor márciusban és áprilisban világszerte pánik uralkodott.

A panelbeszélgetésen Dejan Šoškić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára, volt bankkormányzó úgy értékelte, hogy Szerbiában alacsonyabb is lehetne az infláció, ha az állam megfelelően viszonyult volna az energiagazdálkodáshoz és a mezőgazdasághoz. Ez a két szektor ugyanis korábban kiviteli irányultságú volt, s ha megmaradtak volna olyannak, az ország ma könnyebben tudna védekezni a behozatali inflációtól. Šoškić megjegyezte, a banki kamatlábak alacsonyabbak az inflációnál, ami szerinte azt jelenti, hogy veszteségesek.