2023. február 4., szombat

A vitrázsok világában

Tegnap is folytatódott a Festett üvegablakok nemzetközi konferencia

Érdekes előadásokat hallhattak tegnap is a résztvevők a Szabadkai Városi Múzeum szervezésében tartott Festett üvegablakok című nemzetközi konferencián. Az rendezvényen az előadók Délvidék és a környező országok ismert és kevésbé ismert festett üvegablakainak történetét, elkészítésük és restaurálásuk körülményeit részletezték. A konferencia 10 órakor vette kezdetét, az eszéki Tatjana Kostelić, festettüvegablak-restaurátor Az eszéki Szent Péter és Pál katedrális vitrázsai című előadásával. Mint megtudtuk, az eszéki katedrális Horvátország legnagyobb, a historizmus idején készült figuratív festett üvegablak-ciklusával büszkélkedhet, melyek témája a rózsafüzér három titka, Szent Péter és Pál életének jelenetei, valamint szentek alakjai és Jézus életének jelenetei. A délszláv háborúk idején ezek súlyosan megsérültek, ezért restaurálásukat a budapesti és zágrábi műhelyek megbízásával indították el. A teljes munka kivitelezése azonban nehezen valósulhatott volna meg a helyi műhely kialakítása nélkül, mely eddig több mint negyven vitrázs restaurálását fejezte be a katedrálisban.

A nagybecskereki Dejan Vorgić művészettörténész a nagybecskereki megyeháza festett üvegablakainak történetéről ejtett szót, majd a szabadkai Kovács József vitrázskészítő Kratzmann Ede Szent István király üvegablakának restaurálása címmel tartotta meg prezentációját. A restaurálás egyébként a Nemzeti Kulturális Alapnak a Magyar Géniusz Programban elnyert támogatásából valósult meg az idén Szabadkán, a Tiffany-műhelyben, Kovács József és Mészáros Rudolf jóvoltából.

Dér Dianna

Kovács József vitrázskészítő előadása (Fotó: Dér Dianna)

A negyedik előadás a kalocsai Lakatos Adél történész prezentációja volt, melyben a bezdáni származású művész, Ligeti Sándor bácskai üvegablakait mutatta be. Továbbá a budapesti Sipos-Timkó Barbara művészettörténész Kossuth-kultusz az üvegfestészetben című előadását is hallhatta a közönség, melynek célja egyebek mellett az új kutatási eredmények bemutatása is volt. Ezután a budapesti dr. Terdik Szilveszter művészettörténész Roskovics Ignác üvegablakainak képi előzményeiről, és a festőhöz kapcsolódó emlékanyagról beszélt, amelyek nagy hatást gyakoroltak az üvegfestészetre. Végezetül pedig Korhecz Papp Zsuzsannától, festő-restaurátor művésztől a zsablyai Havas Boldogasszony-templom Zsellér Imre-féle ablakairól és azok restaurálásairól hallhattak érdekes ismertetőt a jelenlevők. Az 1901-ben Császka György érsek támogatásával épült zsablyai Havas Boldogasszony-templom szentélyében lévő, Zsellér Imre által festett, a Szűzanyát és Szent Tamás apostolt ábrázoló üvegablakok restaurálására egyébként ebben az évben került sor a Magyar Állam támogatásának köszönhetően, szintén a szabadkai Tiffany-műhelyben.

A nemzetközi konferencia a kora délutáni órákban fejeződött be, amit egy városnézés követett, mely során a résztvevők megtekinthették a Szent Teréz-templomot, a Rókusi templomot és a Kórház-kápolnát is.