2024. április 25., csütörtök

Nagyberuházásokkal a fejlődésért

A köztársasági képviselőház hétfőn megkezdte a vitát a jövő évi állami költségvetésről

Az ország arra törekszik, hogy a 2023. évben is gazdasági növekedést valósítson meg. Ezt azonban a nagyberuházások növelésével tudja elérni, ezért jelentős összegeket (423,9 milliárdi dinárt, a GDP 5,3 százalékát) szán a közúti és vasúti, illetve a folyami infrastruktúrára – részletezte Ana Brnabić kormányfő a köztársasági képviselőház hétfői ülésén, a jövő évi állami költségvetés javaslatának beterjesztésekor. A kormányfő kiemelte, a pénzügyi stabilitás érdekében a GDP 3,3 százalékának megfelelő költségvetési hiányt terveztek a 2023. évre, ami kevesebb az idei évinél (3,9 százalék), illetve csökkentik az államadósságot is. Mindezt úgy, hogy az eddigi legnagyobb összeget irányozták elő a nagyberuházásokra, a környezetvédelmi projektekre, az energetikára, az oktatásra, tudományra, a kultúrára és az élet más szegmenseire. Az államadósságot továbbra is a GDP 60 százaléka alatt tervezik tartani.

A kormányfő kiemelte, a beruházások ellenére, követve az inflációt, továbbra is szeretnék növelni a közszférában dolgozók fizetését. Már január 1-jétől 12,5 százalékos béremelésre számíthatnak a foglalkoztatottak, miközben a katonai személyek havi járandósága 25 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjakat is növelik az év első napjától 12,1 százalékkal, ami a most megvalósított novemberi nyugdíjemeléssel együtt összesen 20,8 százalékkal magasabb havi bevételt jelent.

Január 1-jétől 14,3 százalékkal növekszik a minimális munkabér, vagyis azok, akik minimálbérért dolgoznak, 40.022 dináros fizetésre számíthatnak. Növekszik a bérek adómentes része, így a munkaadók már 21.712 dinárra adókönnyítést kapnak.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap adatai alapján Szerbia kumulatív gazdasági növekedése 13,1 százalék volt, magasabb, mint Észak-Macedóniában, ahol 3,3 százalékos a növekedés, vagy Montenegróban, ahol pedig 5,2 százalékot tesz ki.

Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is dolgozik a gazdaság és a tudomány, valamint az innovációs törekvések szorosabbra fűzésén. Újabb technológiai parkok épülnek majd. Szavai szerint a mezőgazdasági tárcára, illetve a mezőgazdasági termelők támogatására az eddigi legmagasabb összeget (79,7 milliárdi dinárt) fordítják a következő évben.

 Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában bátorítónak nevezte Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter ígéretét, miszerint az állam még ebben az évben törleszteni fogja a termelők felé felhalmozott adósságát, akik a szárazság, az energiahordozók, illetve a műtrágya és már inputanyagok árának emelkedése miatt nagyon nehéz helyzetben vannak. A VMSZ-képviselő a jövő évi költségvetés kapcsán kitért arra is, hogy a költségvetésről szóló törvény részletezi, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány kapja a tartomány területén megvalósított személyi jövedelemadó 18 százalékát, illetve a tartományban a jogi személyek által megvalósított nyereség utáni adó 42,7 százalékát. A kormány 2023-as költségvetési stratégiája alapján az előrejelzések szerint Vajdaság a jövedelemadóból 10,7 milliárd dinárt, a nyereségi adóból pedig 24,8 milliárd dinárt kap, ami összesen 35,5 milliárd dinárt jelent majd. Emellett az állami költségvetésből Vajdaság számára összesen 125 milliárd dinárt irányoznak elő.

A jövő évi költségvetésben előre tervezett összes bevétel 1843,4 milliárd dinár, ami 133,8 milliárd dinárral meghaladja az idei bevételt.

Ökrész rámutatott arra, hogy a VMSZ képviselői csoportja számára fontos a folyamatos, több éves munka és együttműködés a projektumok megvalósításában. Ezt bizonyítja az, hogy évről évre nő a megvalósított nagyberuházások száma Vajdaság területén, így 2013-ban 13, 2022-ben 19, 2023-ban pedig 16 nagyberuházást tervez az állami költségvetés. 2016-tól először nem szerepel a tervek között például a szabadkai Népszínház, hiszen építése már a befejezés fázisában van. Kiemelt ugyanakkor néhány fontosabb projektumot: a Vajdasági Rádió és Televízió számára 900 millió dinárt irányoznak elő, a Belgrád–Budapest gyorsvasút (Újvidék és Szabadka közti szakasza) építésére 25 milliárd dinárt, a kelebiai határátkelő és az autópálya közti szakasz bővítésére 28 millió dinárt, a horgosi határátkelőhely bővítésére pedig 1,45 milliárd dinárt. A hajók átemelésére a Tiszán Törökbecsénél 50 millió dinárt, a gombosi kikötő kapacitásainak bővítésére pedig 1,95 milliárdot. A nagykikindai víztisztító munkálataira 400 millió dinárt irányoztak elő, a háztartási hulladék tárolására 26 milliárd dinárt fordítanak majd Vajdaság területén. Felújítják a zombori Gazdasági Bíróság épületét, erre 50 millió dinárt fordítanak, a szabadkai új börtönépület felépítésére és felszerelésére pedig 45 milliót.

Az Európai Beruházási Banktól felvett kölcsönből 2,8 milliárd dinárt fordítanak a Vajdasági Klinikai Központ épületének felújítására és bővítésére.

Kovács Elvira, VMSZ-képviselő, a parlament alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnökeként arra mutatott rá, hogy Szerbia és az Európai Bizottság (EB) közötti pénzügyi partnerségről szóló keretegyezmény jogi alapot jelent ahhoz, hogy az ország hozzáférhessen az IPA III. előcsatlakozási alaphoz. Mint mondta, 2000-től a mai napig különböző pénzügyi támogatásokon keresztül 3,6 milliárd dinár vissza nem térítendő támogatáshoz jutott Szerbia. Ahhoz, hogy az EU-s támogatás ne szűnjön meg, az EB javaslatára megszületett a hét évre szóló IPA III. szabályzat, ami 1,4 milliárd eurós támogatással mindenekelőtt a politikai, intézményesített, jogi és adminisztratív, illetve társadalmi-gazdasági reformok támogatására vonatkozik, hogy Szerbia könnyebben felzárkózzon az uniós értékekhez és normákhoz. Hangsúlyozta, a 2023-ra vonatkozó állami költségvetési javaslat is jelentősebb uniós támogatást, 165 milliárd eurót irányoz elő az energiaválság enyhítésére. Kiemelte ugyanakkor, ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjuk használni az EU-alapok nyújtotta lehetőségeket, mindenekelőtt az EB múlt évre vonatkozó országjelentésének fényében, nagyobb figyelmet kell fordítanunk az adminisztrációs kapacitások hiányosságainak elhárítására. Az EB-jelentés is rámutat arra, hogy idejekorán fel kell készülni az országnak az IPA III. alkalmazására.

A parlamenti vita ezúttal is éles hangokat ütött meg, az ellenzék mindenekelőtt nehezményezte, hogy a napirenden szereplő 35 pontról, amelyben az állami költségvetés mellett az adótörvény vagy több nemzetközi megállapodás, illetve a bankkormányzó megválasztása is szerepel, csupán egy általános vitát folytathatnak. Kérték a vita idejének növelését, ám azt a többségi koalíció nem szavazta meg.

Aleksandar Jovanović Ćuta, a Zajedno-Moramo képviselői csoport képviselője képviselőtársaival szórólapokat osztott ki a tanácsteremben, a környezetvédelemre felszólítva a képviselőket. Ezt Brnabić képmutatónak nevezte, hiszen nem környezetkímélő papírra nyomtatták a szórólapot. Vladimir Orlić, a parlament elnöke pedig figyelmeztetést osztott ki Jovanovićnak, majd később több ellenzéki képviselőnek is: Boško Obradovićnak, a Dveri képviselőjének azért, mert azt mondta, Ana Brnabić személye ellentmond mindennek, amit a szerb hagyományok, a család és a vallás képvisel.

Nyitókép: Beta