2023. február 9., csütörtök

Nem is olyan fekete a péntek?

Főleg ilyen inflációs időkben, de akkor is, amikor nem ilyen intenzív a pénzromlás üteme, érdemes akciós termékeket vásárolni, mert így spórolni lehet. Ugyanakkor nem ritkán az akciók is cselesek. Talán már mindenki tapasztalta, hogy nem mindig teljesen „tiszták”. Nem ritka, hogy a terméket először felárazzák, majd azután csökkentik „akciósan” az árát. Ez történhet úgy, hogy eleve az akciós áron tervezik eladni, és ha előtte jól felárazzák, ott díszeleghet az akciós ár mellett, hogy 10-20-30, vagy akár 50 százalékos az engedmény. De van olyan is, amit „benéznek”, amikor azt hiszik, eladható egy bizonyos áron. Aztán mikor látszik, hogy nem fogy, inkább leárazzák. Lemondanak a haszon egy részéről, mert attól tartanak, hogy sokáig nem sikerül eladni a készleteket, esetleg még a szavatossági idő is lejárhat, ami viszont tiszta veszteség. Még az is jobb, ha beszerzési áron alul, de sikerül eladni a terméket.

Azt is szinte már mindenki tapasztalta, hogy nem mindig érdemes az akciós terméket sem megvásárolni. Szinte mindenkinek van otthon olyan tárgya, amit azért vásárolt meg, mert nagyon olcsónak tűnt, de aztán mégsem használta. Vagy élelmiszer esetében végül eldobta. Az ilyen esetek is azt bizonyítják, a legjobb, leghatékonyabb spórolás, ha akciós terméket sem vesszük meg. De esetenként azt is érdemes megnézni, hogy az akciós termék máshol mennyibe kerül. Mert előfordul, hogy a konkurencia még olcsóbban kínál valamit.

AMERIKÁBÓL ERED A FEKETE PÉNTEK IS

Különösen érdemes óvatosnak lenni ilyenkor, Black Friday környékén. Ennek a divatja is Amerikából ered. Az egyik legnagyobb amerikai ünnep a hálaadás, melyet 1941 óta hivatalosan november negyedik csütörtökén tartanak. Azt követően pedig már a karácsonyi készülődés veszi kezdetét. Megkezdődik a nagy bevásárlás, a fogyasztói társadalomban ugyanis a karácsonyt is ilyenné degradálták. A Black Friday, azaz fekete péntek elnevezés első feljegyzett használata azonban nem ünnepi bevásárláshoz, hanem egy pénzügyi krízishez köthető. Krízisek ugyanis korábban is voltak. Az amerikai aranypiac összeomlása 1869. szeptember 24-én következett be. Két ügynök, Jay Gould és Jim Fisk a Wall Street-en közösen felvásároltak a nemzeti aranykészletből annyit, amennyit csak tudtak. Tették azt annak reményében, hogy az árát így az egekbe emelik, és az így generált magas áraknak köszönhetően mesés profithoz jutnak. Azon a szeptemberi pénteken fény derült az összeesküvésre, s az magával rántotta a tőzsdét és csődbe taszított sokakat. Az esemény gazdasági krízist okozott. Ulysses S. Grant elnök mozgatni tudta a kincstáron keresztül az arany árfolyamát. Amikor az túlzottan emelkedett, a piaci áron alul értékesítette az aranytartalék egy részét. Gould még így is jól járt, mert már azelőtt értesült Grant elnök tervéről, mielőtt az akcióba lépett volna. Időben eladta az arany kitettségének jelentős részét, jelentős haszonnal. Ha ez hasonlatosságot mutat későbbi történésekkel, az valószínűleg a véletlen műve. Grant minden esetre haláláig befolyásos Wall Street-i szaktekintélynek számított.

A fekete péntekkel kapcsolatban sok legenda kering, és ehhez hasonló, sőt azonos nevű akciót hirdetnek gyakran más napokon is. Egyik sokszor emlegetett hivatkozás a fekete pénteki vásárlásról a kereskedelemhez köthető. E szerint az egész éves veszteséges működés után – mivel nem olcsó egy vállalkozást működtetni – a legtöbb bolt működése csak ebben az időszakban válik nyereségessé. A kereskedők a veszteséget pirossal, a profitot feketével jelölték a könyvelésnél, a Black Friday azonban talán mégsem erről kapta a nevét.

SENKI SEM AKAR KIMARADNI?

Nem csak ez az időszaka olyan az évnek, amikor a racionálistól eltérő módon reagálhatnak a fogyasztók a különféle akciókra. Sok esetben nem azt tartjuk szem előtt, hogy valóban szükségünk van-e a termékre, hanem attól tartunk, nehogy lemaradjunk. Megfigyelhető a viselkedésforma, miszerint azért teszünk valamit, vagy hiszünk valamiben, mert mások is így járnak el. A csordaszellemnek nevezett jelenség az élet minden területén felismerhető. A politikában is gyakran használják, időnként vissza is élnek az emberek ilyen hajlamával, s ez vásárlásnál is így van. Ha egy polc előtt tolongnak az emberek vagy sokak bevásárlókocsijában ott látjuk az akciós terméket, sok esetben ezért vásároljuk meg mi is. De vannak olyan akciók, árleszállítások, melyek valósak, valóban spórolni lehet, ha megvárjuk, vagy éppen ráfutunk egy-egy akcióra. A hiedelmeink, hiedelemrendszereink, tapasztalataink, a másoktól kapott féligazságokon alapuló információink téves következtetésekhez vezetnek. Jelentősebb beruházás, egy-egy drágább termék esetében azonban érdemes mindig jól körülnézni vásárlás előtt, minél több információ birtokában meghozni a döntést. De vannak olyan pillanatok is, amikor nem kell, nem szabad habozni, mert a készletek végesek, és érdemes „lecsapni” az akciós áron kínált termékre.